Az alapban 8,3 milliárd forint van, miközben az aszály a termelőknek 400 milliárd forint kárt okozott, emellett a tavaszi fagyok okozta több tízmilliárdosra becsült terméskiesést is ebből a forrásból kompenzálják majd.

Mindez azt jelenti, hogy az elmaradt árbevétel kevesebb mint ötvened részét fizeti a kárenyhítési alap. Feltéve, hogy a hozamcsökkenés meghaladja a 30 százalékot, ez alatt ugyanis semmi sem jár, illetve hogy a gazda kötött-e biztosítást, enélkül viszont csak az összeg felére jogosult. Vagyis a kárenyhítési alap szűkössége miatt minden egy forint kár után egy vagy két fillér kompenzációra számíthatnak.

A miniszteri bejelentés lehetőséget teremt viszont arra, hogy a termelők vis maior helyzetre hivatkozzanak, s ez perek sokaságához vezethet. Tóth István, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termeltetők Országos Szövetségének titkára emlékeztetett, hogy a 2007–2008-as aszály után a gazdák nem tudták teljesíteni vállalásaikat, ezért a felvásárlók beperelték őket.

Azok, akik adásvételi (típusú) szerződést kötöttek és nem termeltetésit, most is számíthatnak erre, utóbbi ugyanis általános lehetőséget teremt arra is, hogy természeti kár esetén különösebb következmény nélkül csökkenteni lehessen az átadott áru mennyiségét. Míg az előbbi szerződés erre csak akkor kínál lehetőséget, ha ebben a felek kölcsönösen megállapodtak, és erre külön ki is tértek a megállapodásban.

Még ennyi pénzre sem számíthatnak a kárenyhítési alapból például az állattartók, a rendszerhez ugyanis csak a növénytermesztéssel foglalkozók tartoznak, pedig becsléseik szerint az ő káruk is meghaladja az 50 milliárdot.

A kormány ugyan 20 százalékkal növelte az állatjóléti támogatások összegét, és az egyéb dotációkkal együtt előre hozzák a kifizetéseket 2013-ról erre az évre, ám szakértők szerint ez a segítség alig csökkenti veszteségeiket, amelyeket a drasztikusan emelkedő takarmányárak és a stagnáló vagy alig növekvő átvételi árak közötti különbség okoz. Ha az átvételi és ezzel együtt a fogyasztói árak nem emelkednek, akkor további veszteségekkel számolnak.

A fogyasztói árak várható emelésének mérséklésére, immár sokadszor, ismét napirendre került a 27 százalékos áfa mérséklése. Egyelőre a kormány visszaverte a termelői igényeket, bizonyára azért is, mert a költségvetés számára így elvesző bevételekből a fogyasztók semmit nem érzékelnének, hiszen az árak amúgy is emelkednek. Ráadásul a büdzsének sem jön rosszul az élelmiszerár-emelkedés, hiszen a napi fogyasztási cikkekből befolyó növekvő áfabevétel segít fenntartani az amúgy elég bizonytalan lábakon álló költségvetés egyensúlyát.