A GVH „gyanúja” szerint az Aldi, az Auchan, a CBA, a Lidl, a Spar és a Tesco, valamint a Magyar Dinnye Szövetség és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács megegyezett a dinnye áráról, illetve a külföldi szállítmányok diszkriminálásáról.

A versenyhivatalnak ezúttal vélhetőleg nem kellett sokat bajlódnia a felderítéssel. Budai és főnöke, Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, illetve Simonka György fideszes országgyűlési képviselő, a dinnyeszövetség elnöke július közepén a Váci úti Tescóban sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a magyar dinnye érdekében „együttműködést alakítottak ki a nagy kereskedőláncokkal”. Elhangzott: ez annyit jelent, hogy a láncok a dinnyeszezonban egy „a termelők és a vásárlók számára egyaránt elfogadható”, legalább 99 forintos kilónkénti áron fogják árulni a dinnyét. Bár az eseményről kiadott kommünikében főleg a hazai termelők érdekeit említik, akik így elvileg 35-40 forintos kilónkénti felvásárlási árat kaptak, azonban a megegyezéssel elsősorban a nagy hazai dinnyebeszállító cégek nyertek, mivel – úgy hírlett –ezzel egy nagyobb importdinnye-szállítmányt is sikerült a határon túli hűtőházban marasztalni.

Kereskedői berkekben úgy tartják, hogy a megegyezés ötletgazdája nem is annyira Budai Gyula volt, mint a dinnyések és az agrártárca. A korábban az importtejeket az áruházi polcokról egy időre levetető volt elszámoltatási kormánybiztos parlamenti államtitkárként csak a már formálódó megegyezésre „repült rá”, majd később azon melegében egy hasonló alma- és paprikaakcióról is elkezdett egyeztetni.

Bár a kereskedők verziója szerint csak egy szokványos ágazati megbeszélésre érkeztek július elején az agrártárca épületébe, ám ott lényegében kész megállapodást toltak az orruk alá. Az utóbbi években több kormányzati erődemonstrációt is megélő kereskedők belementek a megállapodásba, annál is inkább, mivel a 99 forintos minimumár és az 50 forint körüli nagykereskedelmi ár különbözete takaros hasznot hozott volna a kereskedőknek is, ráadásul az Orbán-kabinet szemében szálka multinacionális cégként is reprezentálhatták nemzeti elkötelezettségüket. Arra azonban nem számítottak, hogy sem Budai, sem a minisztérium nem kérte ki a GVH véleményét, holott a hivatal korábban hasonló ágazati megállapodások miatt súlyos bírságokat szabott ki.

A GVH végül napokkal a megegyezés után előzetes vizsgálatot indított, amit némileg lassított, hogy a hatóságnál augusztus közepéig nyári szünet volt. Budai Gyula a GVH-vakációt kommunikációs kampányra használta, így még a szünet előtt tiszteletét tette Juhász Miklós elnöknél, aki, mint ahogy arról GVH-nál tájékoztattak, „meghallgatta az államtitkár álláspontját”. Budai nem sokkal később egy gazdafórumon elismerte, hogy kartelleztek, ám a magyar termelők érdekében, azonban, tette fel a kérdést az államtitkár, mit tudna kezdeni a GVH a tárcával, a kormánnyal, illetve vele szemben? A válasz, hogy semmit, mivel állami szereplővel szemben nem járhat el. Ám Budai a felsorolásból kifelejtette a kereskedőket és az ügyletben részt vevő szövetségeket, melyek nagyon is viselik a felelősséget az általa is létrehozott megállapodásért.

Tegnap Budai csak röviden reagált a vizsgálat megindítására, e szerint a kormány tiszteletben tartja a hivatal eljárását. Megkerülte a felelősség kérdését Fazekas Sándor is, aki Mesterházy Attila MSZP-elnök kérdésére válaszolva azt mondta, hogy a kormány a magyar termelők érdekében tárgyalt a piaci szereplőkkel, márpedig „a nemzeti termelők érdekében való fellépés pedig nem tilos, sőt bevett gyakorlat a világ minden táján”. Kérdés, ez menynyire nyugtatja meg az eljárás alá vont piaci szereplőket, így például mi lesz a sorsa a hús- vagy a tejpiacon tervezett hasonló megállapodásoknak.

Fazekas Sándor bejelenti a termelők, az érdekvédők és az áruházláncok közötti együttműködést