Kárpótolták a Telekomot?
A rendőrség, a mentők, a tűzoltóság és a katasztrófavédelem mellett még csaknem két tucat állami szerv adat- és hangkommunikációját biztosító társaság vételára 19,9 milliárd forint. Úgy tudjuk, a kormány informatikai-távközlési megmondóemberei eredetileg úgy számoltak, ennél sokkal olcsóbban is hozzá lehet jutni a hálózathoz. A tárgyalások azonban hónapokig húzódtak, komoly konfliktusoktól sem voltak mentesek, mire kialakult a mostani ár.
Szakértők szerint a Magyar Telekomnak nem kell „kisemmizve éreznie” magát, a felek korrekt árat alkudtak ki, amely biztosítja, hogy tehermentes hálózat integrálódhat az egységes állami távközlési szolgáltatói körbe, s megtérülnek azok a hitelek is, amelyeket a vállalat adott a szolgáltatás elindításához. – Az üzemeltetés idejével arányos, szerény haszonnal szállhatnak ki az EDR-ből – fogalmaz egy magát megnevezni nem kívánó forrásunk, hozzátéve: végül a kormányzat tárgyalói is érezték, túlfeszítenék a húrt, ha a távközlési multival a válságadó, majd a telefonadó után még egy olyan tranzakció veszteségét is lenyeletnék, amiben egyébként is ő van pozícióban, lévén érvényes szerződése az állammal. Mások azt mondják, ez az ár egyfajta gesztusként is értelmezhető, noha tény, az államnak nem volt olyan eszköz a kezében, amivel csökkenthette volna az árat, a szerződést ugyanis a Pro-M nem szegte meg sem a rendelkezésre állás terén, sem máshogy.
Kérdés azonban, hogy ez a kivásárlás halaszthatatlan és célszerű volt-e, stratégiai célokat szolgál, avagy presztízsszempontok motiválták? Mindhárom mellett vannak érvek. A rendszerről a kétezres évek eleje óta álmodozott a mindenkori magyar kormány. Több eredménytelen és sok esetben a korrupció gyanújával átszőtt beszerzési eljárás után végül 2005-ben írták ki azt a közbeszerzést, amelyen nyertes is született. Akkor 90-100 millió euróra becsülték a kivitelezés költségeit, ám az állam ennyi pénzt nem kívánt befektetni. A közbeszerzésen végül győztes Magyar Telekom leányának, a Pro-M-nek meghitelezte a 270 bázisállomásból, két átjátszóállomásból álló, s immár több mint 28 ezer felhasználót kiszolgáló, 42 ezres kapacitású hálózat építésének költségeit. A technológiát a francia EADS szállította, a készülékek több gyártó fejlesztései voltak. A Pro-M nemcsak üzemeltette a hálózatot, de a megrendelővel egyeztetve rendszeresen aktualizálta annak technikai tartalmát is. Cserébe kezdetben mintegy 8,5 milliárd, majd a teljes kiépítés, azaz 2007 után 9, majd 11,2 milliárdos éves díjat fizetett az állam, vagyis a kivásárlás ára kevesebb, mint két év üzemeltetési díj.
A tranzakció célszerűségének megítéléséhez azt kell megvizsgálni, menynyit amortizálódott 2007 óta a rendszer, melyet egyfajta pénzügyi lízingbe vett az állam. A futamidő több mint felének letelte után érdemes-e kiszállni egy ilyen konstrukcióból, s a legfontosabb kérdés: a kész rendszer további üzemeltetése és technológiai frissítése mennyi pénzt emészt majd fel a jövőben? Ezt ma még nem tudjuk. Az azonban biztos, hogy bár a szolgáltatást olykor érték kritikák, Európa leggyorsabban kiépített rendszere volt, amely számos elismerést besöpört az iparágban, s jelentős fennakadás nélkül működött idáig.
Az is tény: a visszavásárlással a készenléti szervek titkosított kommunikációja ezt követően állami cég felügyelete alá tartozik majd, ami lehet stratégiai érdek. – Az állam eredeti szándékai szerint is opciós joggal bírt a tulajdonjog átvételére, mivel a rendkívül magas rendelkezésre állást biztosító, zárt rádiótávközlő rendszer a magyarországi kritikus információs infrastruktúra egyik kulcseleme – hangsúlyozza a NISZ közleménye.
Információink szerint a tárgyalások nem voltak zökkenőmentesek, sokáig úgy tűnt, nem jön létre megegyezés a felek között. Mindeközben az év egy jelentős szakaszában a NISZ nem tüsténkedett a szolgáltatási díjak fizetésével, és – hivatalosan meg nem erősített információnk szerint – még az is felmerült, hogy a Magyar Telekom jogi lépéseket tesz azért, hogy megkapja a pénzét. Egy százszázalékos állami tulajdonú vállalattal szemben ilyet lépni azonban súlyos következményekkel járt volna, így erre végül nem került sor.
19,9
A TŰZOLTÓSÁG és a katasztrófavédelem, valamint a rendőrség és a mentők mellett még csaknem két tucat állami szerv adat- és hangkommunikációját biztosító rendszerért 19,9 milliárd forintot fizet az állam.
