Az egyesület elsősorban a vállalatok környezettudatosabb működésének elősegítésére jött létre, ma is ez a fő profiljuk. Tevékenységük idővel kibővült, most már a környezet védelmén kívül társadalmi problémák orvoslását is át szeretnék ültetni a vállalkozások mindennapi életébe.

– Az egyesületet egy német szervezet (a BAUM e.V.) példájára hoztuk létre, amelynek az volt a célja, hogy környezetbarátabb működésre ösztönözze a cégeket – meséli Tóth Gergely a kezdetekről. – 1987-ben a környezet európai éve alkalmából egy gyémántmegmunkálással foglalkozó német cég elismerést kapott, mert tevékenységével hozzájárult a környezet megóvásához, megújításához. Ezen cég vezetője, dr. Georg Winter már a hetvenes évektől „másért vállalkozó” volt – mesél arról, milyen inspirációk alapozták meg a Követ létrehozását.

Cégek felkutatása

Az egyesület tevékenysége 1995 óta kiszélesedett és –a vállalatoknak szóló sokrétű képzésen és szakmai szolgáltatásokon túl – 2003 óta olyan vállalkozások felkutatását is végzi, amelyek Tóth Gergely fogalmával leírva „másért”, azaz nem csak a profitszerzésért vállalkoznak. Ahogy a honlapjukon olvasható misszió kifejti: – Azt vettük észre, hogy Magyarországon is léteznek olyan kisvállalkozások, ahol a tulajdonos nem válik el a menedzsmenttől, és erős etikai vagy vallási meggyőződésből másként működnek, mint egy átlagos vállalkozó. Másért is vállalkoznak, nem csak a pénzért. Másért is vállalkoznak, nem csak magukért – fogalmaz. Elmondja, a kora kapitalizmus azért működött jól, mert a vállalkozások a közt szolgálták.

Példaként említi azokat a korai kapitalistákat, akik ugyan egyik pillanatról a másikra lettek hihetetlenül gazdagok, de megmaradtak szorgalmasnak, és puritán életet éltek. – Zsolnay Vilmos, a világhírű porcelángyár alapítója, vagy Dreher Antal, a híres sörüzem létrehozója, akik a cégük tulajdonosai voltak, a cég telephelyének közepén álló villájukban laktak, s legmegbecsültebb munkásaiknak is lakást biztosítottak. Szó nem volt arról, hogy kéthárom évente lecserélik a teljes menedzsmentet a vállalatnál.

Új filozófia

– Ma a távoli országban ülő tulajdonosok azt sem tudják, kik dolgoznak cégüknél, csak számokat, piaci részesedésről szóló adatokat látnak – fűzi hozzá. Szerinte a 2008-ban kirobbant és azóta is mélyülő világgazdasági válságnak az egyik oka az, hogy a kapitalizmus elvált a köz szolgálatától, a vállalkozások csak a saját profitmaximalizálásukra koncentráltak. Közben nem voltak tekintettel a bolygó állapotára és azokra az emberekre, akik valamilyen hátrány miatt kimaradtak a profitmaximalizálásból. Tóth Gergely azt mondja, többek között a másért vállalkozások filozófiájának elterjedése vezethet ki a válságból.

A vállalati felelősségvállalást (CSR) kissé felszínes mozgalomnak tartja. – Ha egy cég akkora, hogy működésével folyamatosan szennyezi a környezetet, akkor hiába van CSR a profiljában, nem fogja tudni megoldani a globális felmelegedés problémáját. Egy fogyasztásra és profitmaximalizálásra épülő vállalat mértéktelenül halmozza a vagyont és mértékletesen adakozik. Szerintem úgy ne gyűjtsön pénzt egy vállalat, hogy a munkásai rabszolgává válnak. Vagy úgy, hogy a környezetet kiszipolyozza – vélekedik.

Kilábalás a válságból?

Egy cikkében Tóth Gergely így fogalmaz: „Vegyük észre, hogy gazdaságilag vagyunk a legjobbak. Nem az »amerikai vagy az EU-életszínvonalhoz« viszonyítva, de mondjuk a világ szegényebb 90 százalékához képest. Vegyük észre, hogy az USA–EU-szint mozgó célpont, amit közelíthetünk, de mire odaérünk, már távolabb van. Ha erre tekintünk, állandó frusztrációnak tesszük ki magunkat, ha máshova, megelégedettség tölt el bennünket. Válasszon ki-ki ízlése szerint”. Tóth szerint a másért vállalkozóknak könnyebb is és nehezebb is boldogulniuk a válságtól kínlódó magyar piacokon. – Ha Istennel és magával összhangban van, akkor könnyebben viseli a nehézségeket. Ugyanakkor azt látjuk, hogy a piac szinte minden területen 80-90 százalékig és növekvő mértékben le van fedve, a kisvállalkozásoknak nincs lehetőségük labdába rúgni. Nem úgy van ma már, mint régen, hogy ha van egy jó ötlet, akkor annak megvalósításából tisztességesen meg lehet élni. A kisvállalkozásokat kínozza a körbetartozások problémája, a hitelezés megszűnése és a korrupció is. Ez a másért vállalkozóknál is így van.

KÖVETHETŐ PÉLDÁK

NAPRAFORGÓ KHT.

A cég munkaközvetítéssel foglalkozik, megváltozott munkaképességű vagy fogyatékossággal élő embereknek szereznek csomagolói, adatrögzítői, kertészeti, takarítói munkalehetőségeket. Céljuk, hogy néhány fős, integrált brigádok kiközvetítésével – amelyekben egészséges és megváltozott munkaképességű ember egyaránt van – a fogyatékossággal élőkkel szemben érezhető masszív munkáltatói előítélet oldódjon.

HAPPY MAMMY ÉDESANYÁKAT SEGÍTŐ SZOLGÁLAT

A vállalkozás a kisgyermekes anyákat célozza. Összehozza a kisgyerekes anyákat sújtó diszkrimináció miatt munka nélkül élő nőket azokkal a családokkal, ahol szükség van gyerekfelügyeletre ahhoz, hogy az anya vissza tudjon menni dolgozni. Összehozza a keresletet a kínálattal, mindezt úgy, hogy személyes jelenléttel segíti, hogy a családok és bébiszitterek egymásra találjanak.

GALGAFARM ELSŐ MAGYAR ORGANIKUS MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZET

A nagyüzemi mezőgazdaság gyakran ont magából vegyszerezett zöldségeket, gyümölcsöket. A Galgafarm ennek hátat fordítva a környezeti értékeket őrző ökogazdálkodást folytat, miközben hátrányos helyzetű, gyakran szakképzetlen embereknek ad rendszeres munkát.