– Szakmailag helyes, ha a jövedelmekre rakódó adókat csökkentik, míg a fogyasztást terhelőket növelik. (Különösen a munkáltató által a foglalkoztatást terhelő járulékokat lenne jó mérsékelni.) Utóbbi ugyanis sokkal könnyebben beszedhető és ellenőrizhető, mint az előző – tette hozzá Vámosi-Nagy. A munkát terhelő adók esetében az eltitkolás, kibújás lehetősége is jóval nagyobb. Így nemcsak könnyebben, de hatékonyabban is be lehet szedni ezeket a forrásokat. A kabinet egyébként már elindult ebbe az irányba, a telefonadó vagy a tranzakciós adó bevezetése például ide sorolható – fejtette ki.

A szuperbruttó jövő év eleji kivezetése miatt 2013-tól sokak számára valóban csökken a jövedelmekre rakódó teher. A havi bruttó 202 ezer forint alatti jövedelmek esetében idén januártól már nem számítják bele az adóalapba a munkáltatói járulékokat, e szint felett azonban csak jövőre szűnik meg a szuperbruttó és lesz valóban 16 százalékos az szja. Kérdésünkre, hogy a kormányfő erre vagy a jelenlegi kulcs további mérséklésére gondolhatott, Vámosi-Nagy úgy válaszolt: nem látom a költségvetésben a csökkentés forrását, hiszen tartani kell a háromszázalékos GDP-arányos hiánycélt.

Kalocsai Zsolt, az RSM DTM adószakértője sem tartja elképzelhetőnek, hogy a közeljövőben, akár 2013-tól az szja-kulcsot tovább mérsékeljék. Az IMF-tárgyalás idején ennek nem lenne tere – hangsúlyozta. – A 16 százalék csökkentésének most egyébként sem lenne sok értelme, ez akkor hozna eredményt, akkor növelné a költségvetés bevételeit, ha ennek hatására élénkülne a fogyasztás. Most azonban az látszik, hogy a lakosság – ha tud – megtakarít, megmaradó forrásait nem költi el – hívta fel a figyelmet. Hozzátette: Magyarországon kialakult egy nagyon egészségtelen állapot. A teljes szja-bevétel kétharmadát 650-700 ezer adózó fizeti, miközben adóbevallást mintegy 4,5 millió ember készít. Éppen ezért az egy jó irány lenne, hogy a lényegi szja-fizetői réteg körét bővítsék.

Alighanem erre utalt a miniszterelnök, amikor azt mondta: 5,5 millió adófizetőre van szükség egy-két éven belül. A ciklus elején kommunikált tíz év alatt egymillió munkahelyhez, illetve ahhoz képest, hogy ebből eddig mennyi valósult meg, az adófizetők számának ez a gyors növekedése igen meglepő lenne. Lapunknak név nélkül nyilatkozó elemző ezzel kapcsolatban megjegyezte: a szándék örvendetes, ugyanakkor ez csak egy hosszú folyamat eredményeként érhető el. Nehezen lehet elképzelni, hogy ez ilyen rövid idő alatt megvalósítható. Annak semmi értelme, ha a szám egyszerűen egy statisztikai bűvészkedés miatt lesz meg. Az jelentene érezhető változást, ha szerves fejlődés eredményeként érnénk el az említett szintet. Egy recesszióban lévő gazdaságban azonban ez nagyon nehezen oldható meg – mondta.

A társasági nyereségadóra rátérve Vámosi-Nagy Szabolcs hangsúlyozta: a vonatkozó sarkalatos törvények szerint 2015-től egy kulcsot vezetnének be. Hogy milyen szint mellett, azt ma még nem tudni. A mostani felállás szerint évi 500 millió forintos adóalapig tíz, efölött viszont 19 százalék a kulcs. Elképzelhető, hogy az alacsony, tízszázalékos szint marad meg egységesen. – Az ötlet nem új keletű – fűzte hozzá Kalocsai Zsolt.

– Volt már szó korábban is a cégekre általánosan érvényes tíz százalékról, ám ennek keresztbe tett, hogy a költségvetés hiányát nem lehetett elengedni, így ez lekerült a napirendről. Most sem gondolom, hogy ennek lenne forrása – magyarázta.

Hogy a tíz százalék a későbbiekben mérsékelhető-e, Kalocsai úgy reagált: a társaságok ténylegesen ma is a nyereségük átlag hat százalékát fizetik be. Akad ugyanis jó néhány adókedvezmény, amit érvényesíthetnek. A tíz százalék egyébként roppant versenyképes az európai országokkal összevetve, az más kérdés, hogy az összes többi adóterhet figyelembe véve mindez már nem mondható el, s a GDP-arányos adóterhelésünk is igen magas a többi uniós államhoz képest.

Vámosi-Nagy Szabolcs