A húságazat helyzetét tovább nehezíti, hogy megjelentek a feketézők, immár a sertéságazat felére jellemző a fekete-, vagyis a számla (és áfafizetés) nélküli forgalmazás – mondja Sákán Antal, a Magyar Sertéstenyésztők Szövetségének elnöke. – Azok az áfacsalók ugyanis, akik eddig a gabonapiacon fiktíven utaztatták az árut a környező országok és Magyarország között, a második fél évtől bevezetett fordított áfa miatt kiszorultak erről a területről, s immár a húságazatban hasznosítják kreativitásukat – erősítette meg Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke. Igazán jól jött nekik, hogy a kormány lemondott az ágazat kifehérítési tervéről, nevezetesen a fordított áfafizetés bevezetéséről. A feketeforgalomban jelentős szerephez jut az import, ugyanis a csalás lényege pont az uniós szabályozáson alapul, amely szerint a forgalmi adót a fogadó államnál kell befizetni. Csakhogy a feketéző kereskedők úgy utaztatják oda és vissza a húst, hogy azt végül a 27 százalékos fogyasztási adó megfizetése nélkül nyelik el a hentespultok. A feketézőkkel szemben a becsületes állattartók nem tudnak versenyképes árakat kínálni, mindez pedig a magas takarmányárakkal súlyosbítva oda vezetett, hogy a nagyobb feldolgozóknál máris megkezdődött az utódokért felelős kocaállomány csökkentése. A drága takarmány miatt növekvő árakat ugyanis a fogyasztók aligha fizetik meg –ha jelentősen drágul a hús, az a fogyasztás csökkenéséhez vezet. Ez pedig nem érdeke sem az állattartóknak, sem pedig a feldolgozóknak.

Áll a gabonapiac is: a gazdák 80 forintért próbálják eladni étkezési búzájuk kilóját, a kevés vásárló –zömében malmok – pedig legfeljebb 70 forintot tud fizetni. Ilyen árak csak a 2007-es aszály után és akkor is csak egy hónapig, 2008 márciusában voltak. Úgy tudjuk, hogy a malmok éppen csak az azonnali szükségletet vásárolják meg. A szövetség stabil és magas árszintű szezonra számít, ezt alátámasztják a folyamatosan emelkedő nemzetközi árutőzsdei jegyzések. Budapesten számos gabonaterméknél a mostani jegyzések történelmi rekordot döntenek.

Ilyen például – világszerte – a legfontosabb takarmánynövénynek számító kukorica, amelyen sok helyütt már az országos eső sem segít, rengeteg táblán ki van égve a termény. A több lépcsőben érkező és a tartós kánikulai hőség miatt Vancsura József a termés mennyiségét legjobb esetben négymillió tonnára és a szezon induló árát 60 forintosra becsüli. Sákán Antal is magas árakra számít, és úgy véli, hogy a négymillió tonnás termés fedezi az állattartók igényeit, de számolni kell azzal is, hogy a kukoricaszeszt előállító hazai és külföldi vállalkozások legalább 1,5 millió tonna termést megvásárolnak.

A rossz hírek mellett Vancsura József beszámolt arról is, hogy Bácskában megkezdődött az országosan félmillió hektárra vetett napforgó vágása, amely lényegében egypiacú termék, egyetlen felvásárló az étolajat gyártó Bunge Zrt. A felvásárlás 130-140 forintos árszinten jól indul.