A tapasztalatok azt mutatják, hogy a hajléktalan emberek ma Magyarországon (és világszerte) olyan programok működtetésétől remélhetnek tartós kiemelkedést állapotukból, mely elsősorban motiválásukat tűzi ki célul, hiszen az újrakezdést valóban akarni kell. Ehhez gyűjtenek most támogatást a Magyar Telekom hello holnap! Adományvonalán keresztül szeptemberben és októberben.

Első kézből…

A Menhely Alapítvány az Első Kézből a Hajléktalanságról elnevezésű programja keretében a bevont hajléktalanok aktívan részt vesznek abban, hogy a társadalom megismerje helyzetüket. Ennek az egyik legfontosabb része, hogy előadásokat tartanak közép- és főiskolában tanulóknak. Kepe Róbert, a Menhely Alapítvány Fedél Nélkül program vezetője szerint a gyerekek jövőképét még viszonylag könnyen lehet alakítani. A visszajelzésekből kiderül, hogy egy-egy ilyen látogatás nagyon mélyen meg tudja érinteni a fiatalokat, amely fontos szerepet játszik abban, hogy az egyébként általánosan elfogadott negatív sztereotípiákat pozitív, valós tapasztalatok váltsák fel. Az egyéves program során mintegy 50 előadást terveznek, elsősorban budapesti intézményekben, de több vidéki iskola is jelentkezett, hogy egy rendhagyó osztályfőnöki óra keretében ismertesse meg a fiatalokkal a hajléktalanok helyzetét.

„A programba bevont, a tervek szerint valamivel több mint tíz hajléktalan az előadások, a tréningek révén megtanulja felismerni saját hibáit, amelyet lassan el tud különíteni a társadalom és a rendszer hibáitól. Fokozatosan visszanyeri önbizalmát, hatékonynak és ismét értékesnek érzi magát” – tette hozzá Kepe Róbert.

Kitörési pontok

A hosszú ideig tartó nélkülözés, az anyagi biztonság hiánya még azoknak is komoly lelki megpróbáltatást okoz, akik egyébként nem könnyen adják fel, folyamatosan próbálkoznak kitörni. A Menhely Alapítvány motivációs programja keretében – a finanszírozástól függően – azt is tervezik, hogy a részt vevő hajléktalanok a kezdeti önkéntes munka után alkalmazottként folytassák. Ez a tapasztalat nemcsak saját társas kapcsolatainak újbóli felépítését segíti, hanem a további munkakereséshez releváns tapasztalatot biztosít. Az alapítvány tapasztalata ugyanis – több sikertörténetet maguk mögött tudva –, aki elkezd közösen dolgozni a munkatársakkal, jó úton halad a normális élet felé. Példaként említett egy 45 éves informatikus férfit, aki rossz családi légkörben élt, majd egy rosszul sikerült válás után a közös házuk az egykori feleségé lett, ő pedig az utcára került.

Két évvel később a Menhely Alapítvány Fedél Nélkül lapjának terjesztője lett, lassan megismerték. Kiderült, hogy jó képességű, nyitott ember, így sikerült más munkákba is bevonni: szerző lett, majd a weboldalt kezdte fejleszteni, ügyeletesként dolgozott a melegedőben és rádiós műsort is vezetett. Később ez a rádió főállású karbantartóként alkalmazta, amelyhez lakást is kapott.

Szociális tréning

A kiemelkedés az utcai életből azonban nem egyszerű: a hajléktalanok általában alacsonyabb képzettséggel rendelkeznek, esetleg nem fejezték be tanulmányaikat, elhelyezkedési esélyük minimális. A Menhely Alapítvány Első Kézből a Hajléktalanságról programjának második sarokköve egy szociális munkavállalói tréning. Ennek keretében a projektbe bevont hajléktalanok újra elsajátítják a kommunikációs és konfliktuskezelési technikákat, amelyekre a társas kapcsolatok drámai leépülésével egyre kevésbé volt szükségük. Emellett olyan hétköznapi tudással vértezik fel őket, amelyek egy hétköznapi dolgozó ember számára alapvetőek, mint például a számítógépes programok, az internet és az e-mail használata.

A szociális munkavállalói tréningben az alapítvány önkéntesek – pszichológusok, mentálhigiénés szakemberek, pénzügyi, munkavállalási tanácsadók, ügyvédek–munkájára is számít. Az önkéntesek tevékenysége a kezdetektől fogva meghatározó a Menhely Alapítvány munkájában, sokan segítenek ételt osztani, saját szakterületük tapasztalatait, tudását osztják meg a hajléktalanokkal. „Bár számos segítő szándékú munkatárssal büszkélkedünk, akár két-háromszor ennyi önkéntest is tudnánk foglalkoztatni” – hangsúlyozza Kepe Róbert.

Az alapítvány számításai szerint a program megvalósításához mintegy 3,7 millió forintra számít a Telekom Adományvonalának segítségével.

A HAJLÉKTALANSÁGRÓL SZÁMOKBAN

Egy két évvel ezelőtti felmérés szerint Budapesten hozzávetőleg 1600 olyan ember él, akinek az utca az otthona. Azok viszont, akik súlyos lakhatási gondokkal küzdenek – tehát bármelyik pillanatban elveszíthetik otthonukat –, akár több százezren is lehetnek. A teljes országra vonatkozó becslések szerint hazánkban mintegy 30-35 ezer ember él fedél nélkül, s mintegy hárommillióan vannak a hajléktalanság küszöbén.