A dotációt azok a munkanélküliek kaphatnák, akik lakóhelyüktől legalább száz kilométerre vállalnak munkát, és ehhez lakást kell bérelniük – ennek bérleti díjához, valamint a közüzemi költséghez járulna hozzá az állam jelenleg összesen és legfeljebb havi 93 ezer forinttal. – Mindenki tudja, hogy gond van a magyar munkaerő mobilitásával. Ennek egyik fő oka, hogy nem megoldott a lakhatás,mert nincs megfelelő mennyiségű és a bérekből megfizethető árú bérlakás. Évtizedes tapasztalat az is, hogy nem elegendő és főleg nem eredményes az a támogatási eszközrendszer ami a vállalkozások letelepedését, illetve munkahelybővítését célozza a munkanélküliséggel sújtott területeken – mondja Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke.

Mindezekből következik, hogy érdemes olyan eszközt keresni, ami az elhelyezkedést, illetve az újraelhelyezkedést segíti a lakóhelytől távol. A rendelettervezet erre tesz kísérletet. A támogatás mértéke, illetve a jövedelemkorlát – a minimálbér kétszeresének megfelelő nettó kereset – megfelelőnek látszik, de szerinte a konkrét megoldás kérdéseket vet fel. Például azt jó lenne tudni, hogy a másfél éves időkorlát és különösen a támogatás csökkenő jellege miatt valójában kik lesznek azok, akiknek az elhelyezkedését segíteni tudja. Nem életszerű azzal számolni, hogy a támogatási időszak alatt olyan mértékben nőne a munkavállaló jövedelme, hogy abból, a támogatás kifutásával fedezhetné tovább ezeket a kiadásokat.

Feltételezése szerint főleg a pályakezdő álláskeresők veszik majd igénybe a lehetőséget, a családosokat nem mozgatja meg a támogatás. Pataky Péter technikai problémát is lát. Az elszámolható rezsiköltségek közül hiányzik a közös költség, pedig a bérbe adott lakások jelentős része társasházban van. Végül, de a legfontosabb észrevétele, hogy ez az eszköz is, mint az összes többi, akkor fog működni, ha lesz munkaerő-kereslet a gazdaságban. Amíg nem élénkül a piac, nem növekszik a gazdaság, addig minden eszköz hiábavalónak tűnik.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint az új támogatással együtt is az ideális az lenne, ha mindenki a saját lakóhelyén vagy napi ingázással megoldható közelségben kapna munkalehetőséget. A szaktárca célja ennek fényében elsősorban az, hogy a munkáltatókat és a befektetőket különféle kedvezményekkel, támogatásokkal vagy az infrastruktúra kiépítésével a munkaerő-piaci szempontból hátrányos helyzetű régiókba vonzza munkahelyteremtés céljából. Viszont emellett azt is figyelembe kell venni, hogy az ország egyes részein, különösen a nyugati ipari centrumokban, időnként munkaerőhiány lép fel – írják.

Az ilyen helyzetek átmeneti kezelését segítheti az új eszköz, amely megkönnyíti a más régióban élő, de elhelyezkedni nem tudó, elsősorban fiatal, családdal és lakóingatlannal még nem rendelkező munkavállalók álláshoz jutását. Az NGM hangsúlyozza: „nem célja a kormányzatnak, hogy tartós és/ vagy tömeges elvándorlásra ösztönözze a munkavállalókat, a stratégiai cél a munkahelyteremtés ösztönzésével a hátrányos helyzetű régiók felzárkóztatása”. Összességében ezerötszáz-kétezer fő támogatási igénnyel számol a minisztérium.

Megkérdeztük a szaktárcát arról is, hogy miért pont a mindenkori minimálbérrel egyezik a támogatás mértéke, illetve mire alapozzák, hogy ez az összeg elegendő lesz a költségek fedezésére. Mint mondták, a számításuk alapja piaci és nem költségvetési oldalú. A támogatásnak elégnek kell lennie egy országos átlag, illetve egy picit magasabb albérleti díjra. A tárca úgy tudja, átlag 55 ezer forintért már lehet lakást bérelni. De ők ennél azért határoztak meg magasabb összeget, mert keletről nyugatra haladva emelkednek a díjak, és különösen a főváros drága.

Másrészt úgy vélik, semmi sem akadályozza a munkavállalót, hogy maga is hozzátegyen pénzt egy drágább lakás finanszírozásához, pláne annak tükrében, hogy a támogatás folyamatosan csökken, s előbb-utóbb úgyis magának kell fedeznie a költségeit. Ami a rezsit illeti, a szaktárca 37 ezer forint körül kalkulál, ami tényleg csak becslés, hiszen nagyon különbözőek az egyes településeken a víz-, a villany-, a csatorna- és a fűtés díjak. S hogy miért épp a minimálbér az elérhető maximális támogatás, azt azzal indokolta a minisztérium, hogy az részben követi az árszínvonal változását, így nem kell minden évben felülvizsgálni. Ráadásul a legtöbb munkaerő-piaci támogatás is ehhez az értékhez kötődik.

Mint megtudtuk, a költségvetésnek nem jelent pluszkiadást az új lehetőség bevezetése. Azt ugyanis a többi foglalkoztatási hozzájárulással együtt kezelik a munkaügyi központok, azaz amennyiben az egyik fajta támogatásra nagyobb az igény, akkor elsősorban azt elégítik ki. Az elérhető pénzek nagy része uniós támogatás és a hozzá kapcsolódó hazai társfinanszírozás. A foglalkoztatási támogatásokra a Társadalmi megújulás operatív program (Támop) keretében összesen 91 milliárd forint van. Amennyiben beérkezik a várt kétezer fős igény a bevezetendő lehetőségre, akkor 3,6 milliárd forint jut rá a Támopból, és a Nemzeti Foglalkoztatási Alap is hozzájárul százmillió forinttal.

Mit, hol, mennyiért?

Az Otthon Centrum ingatlantanácsadó-hálózat pár hete készített egy országos felmérést, igaz, nem a mobilis munkavállalók, hanem a főiskolára, egyetemre készülő diákok szempontjából. Eszerint a legtöbben a használt téglalakásokat keresik. Ezek bérleti díja a fővárosban átlagosan 60 ezer, a keleti országrészben 40-50 ezer, a nyugatiban pedig 50-60 ezer forint.

Végeztünk egy kis saját kutatást, felhívtunk néhány hirdetésben megadott számot. A fővárosban, a XV. kerületben, egy viszonylag új építésű társasházban, ötven négyzetméteres, jó állapotban lévő lakás bérleti díja 65 ezer forint, a közös költség, a fűtés, a víz és a csatorna, az áram, a tévé és az internet költsége pedig további 45 ezer forint. Egy nyíregyházai ugyanekkora lakás bérleti díja 50 ezer forint, a rezsije pedig 35 ezer forint havonta.