A mutató javulása a forint erősödésének köszönhető – hívja fel a figyelmet Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Az adósság csökkenéséhez a második negyedévben 253 milliárd forinttal járult hozzá a forint izmosodása, az árfolyamhatás nélkül 27 milliárd forinttal emelkedett volna a tartozásállomány. A kedvező folyamat valószínűleg augusztusban is folytatódott, hiszen a magyar fizetőeszköz a hónap során még „izmosabb lett”.

Egyelőre nehéz megmondani, hogy az év hátralévő részében az árfolyamerősödésből fakadó adósságcsökkenés folytatódik-e vagy sem. Ebben Suppan szerint most a legnagyobb szerepe annak van, hogy az európai gazdasági nehézségek megoldására milyen lépések születnek a közeljövőben. Ha ezek előremutatóak lesznek, akkor a forint jegyzése tovább javulhat. Ám, ha a döntések késnek vagy elmaradnak, akkor a forint is veszít erejéből, s így nő az adósság.

Emellett jelentős hatással lesz a forint árfolyamára az is, hogyan alakulnak a tárgyalások az IMF-fel. Utóbbi ennél közvetlenebbül is hatással lehet az adósság mértékére: ha sikerül megállapodnunk a nemzetközi szervezetekkel és az ígéretekkel szemben a kormány mégis részben vagy egészében lehívja a hitelkeretet.

Suppan szerint kedvező, hogy a devizaadósságot lassú, de biztos ütemben forintadósságra cseréli az állam. Ennek egyetlen hátulütője, hogy jelenleg drágán, vagyis magas hozamok mellett zajlik a folyamat. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) adatai szerint az első hét hónapban a lakosságnak értékesített állampapírok állománya 245 milliárddal, 717 milliárd forintra emelkedett.

A jelentősen élénkülő forint-forrásbevonásnak köszönhetően eddig idén nem kellett növelni a devizaadósságot. A közelmúltban japán jenben jegyzett kötvényt és IMF-hitelt is törlesztett az állam, s ezeket szintén forintforrásokból fizette ki. Egyes vélemények szerint az ÁKK által kínált magas kamatok forrást vonhatnak el a gazdaságból, hiszen így a vállalatoknak hitelként kihelyezhető lakossági megtakarítások nem a bankokba, hanem az államhoz vándorolnak.  Ennek eredményeként pedig tovább lassulhat a már amúgy is recesszióba süllyedt gazdaság.

Mások szerint azonban a jelenleg állampapírba vándorló pénzek még nem jelentenek akkora volument, hogy ez forráshiányt, és az amúgy is alacsony szintű hitelkihelyezés további csökkenését okozná. Bár az igaz, hogy az emiatt élesedő verseny a betéti kamatok, s így közvetve a hitelkamatok emelkedéséhez vezethet, ami viszont csökkentheti a vállalkozások hitelfelvételi kedvét, lehetőségét. Az elemző hozzátette: az valóban nem örömteli, hogy a forintadósság felé tolódás drágán történik. Erre mindenképpen hatékony megoldást jelentene az IMF-megállapodás, melynek eredményeként ezek a kamatszintek biztosan csökkennének. Így a folyamat jóval egészségesebb szinten mehetne végbe, hiszen alapvetően egy ilyen átrendeződés javítja egy ország megítélését.