Átment a trafiktörvény
Kérdésünkre a testület részéről jelezték: az értesítési eljárás – vagyis amikor a bizottság és a tagországok olyan tagállami jogszabályokat véleményeznek, melyek közvetlen hatással vannak az uniós közös piacműködésére is – lezárását úgy kell tekinteni, hogy az adott ország első körben eleget tett a kötelezettségének. Ugyanakkor, hangsúlyozták, ez még nem jelenti, hogy a törvény automatikusan zöld utat kap.
Bár a bizottság végül vélemény nélkül átengedte a magyar jogszabálytervezetet, Németország és Görögország részletes véleményt fűzött hozzá, Csehország pedig kommentárt fogalmazott meg, így Magyarországnak – ahogy lapunknak a bizottságnál kijelentették – messzemenően figyelembe kell vennie a javaslathoz fűzött észrevételeket, és jelentést kell benyújtania arról, hogyan képzeli el a részletes véleményekben elmondottak megvalósítását.
Ezután a tagállamnak a végleges szöveget is el kell juttatnia Brüsszelbe. Végül pedig a vonatkozó uniós irányelv is kitér rá: a most pénteken lezárult értesítési eljárásban csak általánosságban vizsgálták, hogy sérülnek-e a belső piac szabályai. Ugyanakkor a bizottság fenntartja a jogot, hogy később – a törvénytervezet elfogadása után, a végrehajtás során – kifogást emeljen, ha problémát lát, vagy akár kötelezettségszegési eljárást indíthat.
A brüsszeli engedékenység mögött – korábban a törvényjavaslat kormánypárti megfogalmazói is számoltak azzal, hogy az unió nem engedi át a jogszabályt – vélhetően az van, hogy magából a törvény szövegéből még nem következik szükségszerűen a közös piac, illetve a külföldi cégek korlátozásának a lehetősége. A brüsszeli adminisztráció inkább az új dohánykereskedelmi rendszer kiépülését figyeli majd árgus szemmel. Ez rövidesen elkezdődhet, mert korábban a törvényjavaslatot szorgalmazó Lázár János (akkor a Fidesz frakcióvezetője, ma a Miniszterelnökséget vezető államtitkár) úgy számolt: az őszi ülésszakon elfogadhatják a trafiktörvényt, és a jövő év elején bevezethető az új rendszer.
Piaci vélekedések szerint ennél azért hosszabb időt vehet igénybe a dohánykereskedelem állami kézbe vonása. A törvényalkotók elképzelése szerint az eddigi szabadpiaci cigaretta kiskereskedelmet állami monopólium váltja fel. A jövő „nemzeti dohányboltjai” pedig egy állami tulajdonú társaságtól vásárolhatnák meg a koncesszióját. Mivel a törvényjavaslat szerint minden kétezer lakosra jutna egy dohánybolt, a jelenlegi 43 ezerre becsült eladási pont helyett mindössze 5-6 ezer maradna az országban.
Szkeptikus vélekedések szerint, ha az őszi ülésszakon csont nélkül átmegy a február óta zárószavazás előtt parkoltatott javaslat, akkor az év végéig hátralévő néhány hónap kevés lesz a többezres bolthálózat kialakításához. A törvény radikálisan átrendezheti a dohánypiaci viszonyokat. Jelenleg ugyanis a hazai cigaretta-kiskereskedelmi forgalom kétharmadát magáénak tudó dohánymultik, a British American Tobacco és a Philip Morris piaci pozíciójukat javarészt annak is köszönhetik, hogy a kereskedőknek tetemes summát fizetnek termékeik kihelyezésért.
A kiskereskedelmi árat a gyártók állapítják meg, méghozzá úgy, hogy önmagában a cigaretta értékesítésén a kiskereskedőnek elenyésző hasznuk van. A kereskedő jellemzően a cigarettakihelyezés után fizetett marketinghozzájárulásból számíthat pénzre. Ám amennyiben elfogadják a törvényt, a nagy gyártók termékei nem kaphatnak megkülönböztetett helyet.
Strómanok és feketézők
A javaslat kritikusai szerint nem a törvényalkotók által vizionált kisvállalkozások tudnak majd dohányüzletet nyitni (az ugyanis komoly tőkét igényel), hanem zsebszerződéseken és strómanokon keresztül hamar néhány nagyobb hálózat fogja lefedni a magyarországi dohánypiacot. Az itteni dohánycégek java részét tömörítő, tavaly létrejött Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetsége (DBMSZ) eddig inkább csak szőrmentén bírálta a tervezetet, a legfőbb kifogása az volt, hogy szükségtelenül kevés dohányboltot engedélyezne a törvény. A szervezet az öt-hatezer üzlettel szemben 10-12 ezret tartana elfogadhatónak. A másik, szinte biztosra vett hatás, hogy az utóbbi években visszaszorított feketekereskedelem ismét felerősödik, részesedése a piacból a jelenlegi – becslések szerint – öt százalékról rövidesen újra tizenöt százalékra nő.
