– Van, aminek örülni lehet a kormány nyugdíjkoncepcióját illetően, s van, ami megmagyarázhatatlan – állítják a szakértők. A nyugdíjrendszer 1998-ban megfogalmazott átalakítása, melynek egyik fontos állomásához érkeztünk volna 2013-ban, féloldalas maradt az idők során, ezért nem baj, hogy az Orbán-kormány nem tartja magát ehhez az ütemezéshez. A változások egyik leglényegesebb pontja lett volna, hogy a nyugdíjak után adót kellett volna fizetni, legalábbis ezt vetítette előre a törvény szövege. A kormány döntését úgy kommentálta az egyik, neve elhallgatását kérő, a nyugdíjrendszer intézményi hátterét alaposan ismerő szakértő, hogy győzött a józan ész. Úgy látja, annak érdekében hozzá lehetne nyúlni a rendszerhez, hogy az emberek számára áttekinthetőbbé váljon a nyugdíjszámítás.

A szakemberek szerint a kormánydöntéssel nyertünk pár évet, de ezt követően kiigazítási kényszer áll elő (tehát hamarabb, mint a helyettes államtitkár feltételezi), például a nyugdíjszínvonal várható romlása miatt. Valamikor 2018–2020 körül már hatályba kell léptetni egy alaposan átgondolt, modellezett, a társadalommal egyeztetett öregségi nyugdíjrendszert.

A helyettes államtitkárnak az egyéni számláról alkotott véleménye megütközést keltett szakértői körökben. Leginkább azért, mert amiről a minisztérium képviselője beszélt, az az egyéni nyilvántartás, ez azonban nem feleltethető meg annak az egyéni számlának, amin az ígéretek szerint a befizetett járulékokat kellene, lehetne névre szólóan nyomon követni, s később ez alapján megállapítani a nyugdíjat. Ez történhet az NDC (ilyet használnak például Svédországban), illetve a német pontrendszer alapján (mindkettőt vizsgálta a kormány): míg előbbi virtuális, s nem ad nyugdíjígéretet, addig a német modell tartalmaz ilyet. Hasonlóság, hogy mindkettő folyó finanszírozású, tehát a be- és kifizetések ugyanúgy a felosztó-kirovó rendszer szerint történnek, mint a jelenlegi nyugdíjrendszerben.

Az is meglepte a szakértőket, hogy a kormányzati tisztségviselő a munkáltatói nyugdíjjárulékon keresztül vezette le, mi történik, ha nem folyik be a járulék a munkavállaló után. A munkaadó befizetései ugyanis nem alapozzák meg a nyugdíjjogosultságot, ezt maga a kormány erősítette meg, amikor adóvá változtatta ezt a befizetési kötelezettséget.

A lapunknak nyilatkozók sajnálatosnak tartják, hogy a kormányzati tervekből eltűnni látszik az öngondoskodás erősítése, pedig ezt szükségszerűnek tartják a szakértők. A helyettes államtitkár az öngondoskodásra vonatkozó kérdésre azt válaszolta, számára annál fontosabb a nyugdíjtudatosság. Azt viszont elkeserítőnek tartják a szakemberek, hogy az öregségi ellátáson túli (amire a jövő évi költségvetésben 2777 milliárd forintot tervezett be a kormány) egyéb – például korhatár előtti, vagy rokkant – nyugdíjak kiszorultak a rendszerből, pedig ezek klasszikus nyugdíj-biztosítási kockázatok, amelyeket nem szabadna megszüntetni.

A magán-nyugdíjpénztári tagok „visszacsábításáról”, a jól felfogott érdekre hivatkozásról pedig annyi volt az egyik nyilatkozó véleménye: no comment.