Hétfőn nagy meglepetést keltett, amikor Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter egy képviselői kérdésre adott írásbeli válaszából kiderült, hogy a január óta működő Nemzeti Eszközkezelő Zrt. (NET) az idei évre betervezett nyolcezerhez képest július végéig mind össze nyolc ingatlant vásárolt meg, összesen 27 millió forint értékben. A tárcavezető hétfőn már utalt rá, a NET pedig tegnapi közleményében megerősítette, hogy a meglepően alacsony szám oka az eszközkezelő programját szabályozó törvény módosítása. A még tavaly elfogadott jogszabály szerint ugyanis az adósoknak túl szigorú feltételeknek kellett volna megfelelniük ahhoz, hogy a NET segítségét igénybe vegyék, s ez indokolatlanul leszűkítette volna azok körét, akik élhetnek a lehetőséggel.

A törvény átdolgozása idén tavasszal elindult ugyan, ám a módosítás csak június végén lépett hatályba, ez idő alatt pedig a bankok – bizonytalan jogi környezet miatt – alig ajánlottak fel megvételre ingatlanokat. A folyamat beindulását az is lassítja, hogy a bankoknak – immár az új feltételek szerint – újra kell szerződniük a NET-tel, s a banki visszajelzések alapján várhatóan szeptemberben-októberben kezdenek el tömegesen beérkezni az ingatlanfelajánlások az eszközkezelőhöz. A társaságnál arra számítanak, hogy a jogosultsági feltételek bővülése nyomán jelentősen nő a felajánlott ingatlanok száma, és ősztől már ezres nagyságrendben vásárolhatják a nehéz helyzetbe került adósok lakásait.

Az idén nyolcezer ingatlant vásárolhat meg a NET, míg 2014 végéig összesen 25 ezret. A keretszám kitöltése pedig nagyban függ attól, hogy az adósok és a pénzintézetek mennyi ingatlant és milyen ütemezésben ajánlanak fel megvételre – fogalmaz közleményében a társaság. A lapunk által megkérdezett bankoknál alapvetően osztották az eszközkezelő véleményét, elmondták: korai lenne egy hároméves program teljesítményét az első fél év után megítélni. Tény, hogy a szabályozói környezet bizonytalansága miatt eddig nem sok minden történt, de ősztől, immár az új, az adósok számára kedvezőbb feltételek mellett felgyorsulhat a folyamat.

Ősztől élénkülhet meg a kereslet az árfolyamgát iránt is. A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) adatai szerint áprilistól június végéig a devizaalapú jelzáloghitelüket törlesztők mindössze 27,2 ezer új gyűjtőszámlahitel-szerződést kötöttek. Ez pedig a még a korábbi feltételek szerint szerződő 5,7 ezer ügyféllel együtt is alig ötszázalékos részarányt jelent, miközben a bankok előzetesen arra számítottak, hogy az érintettek 50-75 százaléka él majd az év végéig nyitva álló lehetőséggel. A bankok szerint a vártnál gyengébb indulásnak két oka van: egyrészt a forint árfolyama az utóbbi hetekben rég nem látott szintre erősödött, az euró a napokban éves mélyponton is járt a magyar fizetőeszközzel szemben, a másik az ügyfelek passzivitása.

Sokan arra sem veszik a fáradságot, hogy válaszoljanak bankjuk megkeresésére, mikor az a fizetési nehézségek kezelésére kidolgozott programról próbálná meg tájékoztatni. Az előbbiben szeptembertől várható változás, a költségvetés részletes vitája, várható módosítása, illetve az IMF-tárgyalások újraindulása és az ezzel kapcsolatos konfrontációk okán az euró bármikor visszalendülhet a 300-as szint közelébe. Egy tartósabb forintgyengülés hatással lehet az ügyfelek aktivitására is, bár eddigi tapasztalataik alapján és – talán meglepő módon – különösen a legrosszabb helyzetben lévők esetében a bankok itt nem várnak érdemi elmozdulást.

A passzív lakossági hozzáállást jól példázza a harmadik lehetőség, a devizahitelek forintosítása. Matolcsy György válaszából kiderül, hogy a jegybank előzetes adatai alapján az érintett 438 millió euró értékű devizakölcsönből 132 millió euró értékű hitel esetében jelezték az arra jogosultak pénzintézetüknek, hogy kérik adósságuk forintra váltását és azzal együtt tartozásuk negyedének elengedését. (A programban azok vehetnek részt, akik a kölcsönből vagy lízingszerződés révén legfeljebb 20 millió forint értékű lakást vásároltak, tavaly szeptember végén már legalább 78 ezer forintos, kilencven napon túli elmaradásban voltak a törlesztésben, és az ingatlanukra még nem jegyeztek be végrehajtási jogot.)

Ugyan a magasabb forintkamatok miatt a törlesztőrészlet ettől még nem változott volna érdemben, ám ezek az adósok – ha legalább egy gyermeket nevelnek – jogosultak állami kamattámogatásra is, s ezzel együtt kölcsönük havi terhe a válság előtti szintre csökkenhet. Ennek ellenére az érintettek kevesebb mint harmada élt a lehetőséggel.

Eladásra kínált banki tulajdon