Európa három cégtől retteg
A kontinens legnagyobb hitelminősítőjének indoklása szerint a megerősítés elsősorban az elmúlt két év robusztus, három százalék fölötti növekedésének szól, s nem az idei és jövő évi 1-1,5 százalék körüli szerényebb bővülési ütemnek. Ez csattanós válasz világ legnagyobb hitelminősítője, a Moody’s két héttel ezelőtti bejelentésére, amellyel stabilról negatívra rontotta az Európa legjobb adósainak számító németek, hollandok és luxemburgiak AAA-s besorolásának hosszú távú kilátását, tekintettel az euróövezeti adósságválság kezelésében mutatkozó fokozott veszélyekre.
A Fitch viszont azzal érvel, hogy a lassú világgazdasági felépülés és a súlyosbodó adósságválság közepette is szilárd bástyaként lehet Németországra tekinteni. Kockázatok persze vannak bőven, elég az utóbbi napok kedvezőtlen német makroadataira, az ipari termelés visszaesésére gondolni. Baj azonban csak akkor lesz, ha az euróövezeti mentőalapokba – s ezen keresztül „görögmentésbe” – a legtöbbet befizető németek újabb váratlan kiadásokra kényszerülnek. Amennyiben emiatt a GDP-arányos adósságuk 90 százalék fölé növekedne a jelenlegi 81-ről, azt már a Fitch sem nézné tétlenül. Nála ugyanis ez a választóvonal a legjobb, AAA-s minősítés megtartásánál.
Gabler Gergely szerint Németország mindenkinél jobban megérdemli az AAA minősítést: költségvetése szilárd, állampapírjai minimális hozamszinten kelnek el, gazdasága bivalyerős, még ha a mostani növekedési adatai nem is annyira imponálók. Az Equilor elemzője érdeklődésünkre elmondta, hogy a görög válság sem okozhat olyan sokkot Németország számára, hogy besorolása romolhasson. Annál is inkább, mert egy esetleges tényleges görög államcsőd kockázatát már elfogadható szintre sikerült süllyeszteni, az nem rázná meg különösebben a piacokat, csak közvetett hatásai okozhatnának bonyodalmakat.
A kereskedelmi bankok ugyanis már jórészt leírták görögországi veszteségeiket, s – ahogy a Nemzetközi Valutaalap is jelezte – most az európai kormányokon és jegybankokon a sor, hogy hasonlóképpen tegyenek. Görögországot nem fogják kirakni az euróövezetből, és – alternatíva híján – vállalni fogja a reformok végrehajtását. Ha leminősítik, azzal sok kárt már nem tudnak okozni az országnak. Spanyolország ebből a szempontból érdekesebb, ott várhatók a közeljövőben újabb leminősítések. Gabler Gergely szerint elképzelhető, hogy valamelyik hitelminősítő figyelmeztetésképpen – hozzánk hasonlóan – a bóvli kategória szélére helyezi a spanyolokat, de már ott is elindult a költségvetés rendbe szedése, a bankrendszer uniós forrásokra támaszkodó feltőkésítése.
A munkanélküliség 25 százalékos szintje miatt ezt a folyamatot társadalmi elégedetlenség övezi majd, ennek a kezelése komoly kihívást jelent a kormánynak. A 120 százalékos GDP-arányos államadóssággal küzdő olaszoknál a szakértői kormány teszi a dolgát, a központi kiadások megregulázásával igyekszik letenni a növekedés alapjait. Gabler úgy véli, a hitelminősítők bíznak a Monti-kormányban, emiatt nehezen elképzelhető, hogy Itáliát a befektetésre már nem ajánlott kategóriába sorolják be.
Az elemző az uniós forrásokból történő válságkezelés iskolapéldájaként említette Írországot, ahol a következetesen végrehajtott reformok árán megindult a növekedés. És ezt a piacok is díjazzák, erre példa az írek két év utáni sikeres visszatérése a nemzetközi kötvénypiacokra. Bár a „kelta tigrisnek” még van hová fejlődnie, a hitelminősítői elismerésre nem sokat kell várni – véli az elemző.
A piac nem hatódik meg
A hitelminősítők mindenhatóságának ékes cáfolatát adja a Bloomberg által 1970 óta vezetett statisztika, amely szerint az államadósságok besorolásának megváltoztatására a nemzetközi piacok vegyesen reagálnak. A két legnagyobb amerikai minősítő, a Standard & Poor’s és a Moody’s Investors Service által a vizsgált időszakban bejelentett 314 lépés csaknem felénél a fordított logika érvényesült. Azaz leminősítéskor éppenséggel olcsóbbá vált az államadósság finanszírozása, pedig a figyelmeztetés miatt elvileg drágulnia illett volna, s hasonló helyzetet tapasztaltak a felminősítéseknél, amelyek nem váltották ki az államkötvényhozamok jelentős csökkenését.
Erre az szolgál magyarázatul, hogy a befektetők gyorsabban reagálnak az egyes gazdaságok felől érkező hírekre. Amikor az S&P épp egy éve az Egyesült Államokat, illetve az idén Franciaországot megfosztotta a legjobb fokozatától, a piacon épp csökkentek a hozamok, jelezve, hogy fontos, de nem elsőrendű szempont a hitelminősítői besorolás változása.
