Lassan tölt be a webbank
A történet tavaly ősszel, a devizaalapú jelzáloghitelek rögzített árfolyamú végtörlesztésével indult. Hamar kiderült, a bankok nem fogják egymásra licitálva, kedvező forintkonstrukciókkal megkönnyíteni a devizahitelek – számukra veszteséget jelentő – forintra váltását. Ezt felismerve jött létre október elején a főleg interneten szerveződő Hiteltársulás nevű civil kezdeményezés. Az alapötlet az volt, hogy az adósok összefogásával jobb feltételeket érhetnek el, mint külön-külön. A Hiteltársuláshoz csatlakozók az alacsonyabb kamatú forinthitelért cserébe vállalták volna, hogy folyószámláik vezetését, megtakarításaikat átviszik abba a bankba, amelytől az új kölcsönt kapják, így elvileg mindenki jól járt volna. Bár több pénzintézettel is tárgyaltak, megállapodni egyikkel sem sikerült; bankoknál lapunknak akkor ezt főleg azzal indokolták, hogy több ezer, eltérő anyagi helyzetben lévő adósnak nem lehet egységes ajánlatot adni, a hitelképességet mindenkinél külön kell megvizsgálni, de arra sem volt garancia, hogy az ügyfelek később valóban átviszik egyéb pénzügyeiket is.
Mivel a tárgyalások nem jártak eredménnyel, a Hiteltársulás alapítói azon kezdtek el gondolkozni, miként lehetne létrehozni egy saját „fapados”, fiókhálózat nélkül, kizárólag interneten keresztül működő bankot, amely segítséget nyújthatna a devizahitelek kiváltásához. A végtörlesztés addigi tapasztalatairól október végén Matolcsy Györggyel egyeztető szerveződés be is mutatta elképzeléseit a nemzetgazdasági miniszternek, majd egy hónappal később, egy újabb találkozó alkalmával megszületett az elvi egyetértés a webbank létrehozásáról, amelyben a civilek 51, míg az állam 49 százalékos tulajdonrésszel rendelkezne. Decemberre a Hiteltársulásnál kidolgozták a működésről szóló szakmai anyagot, melyet január végén a Nemzetgazdasági Minisztérium is elfogadott, eközben január közepén a cégbíróság bejegyezte a Webbank Tőketársulás Zrt.-t, melynek vezérigazgatója Doubravszky György, a Hiteltársulás egyik alapítója lett. Doubravszky akkor úgy nyilatkozott, hogy „a webbank startra kész, most a kormányon a sor”. Két dologban várták a kormány támogatását: egyrészt hogy a kezdeményezést kiemelt állami projektként kezeljék, amely számos fórumon gyorsabb elbírálást jelent, másrészt hogy folyósítsák az induláshoz szükséges hárommilliárd forint államra jutó felét.
Csakhogy kifutottak az időből, a végtörlesztés január végével lezárult, így a webbank koncepcióján is változtatni kellett. Bár a fő célkitűzés továbbra is az, hogy kedvező feltételekkel, évi 9-9,5 százalékos kamaton forinthiteleket biztosítson a devizahitelek kiváltásához, a bank a lakossági pénzügyi szolgáltatások mellett most már vállalkozói hitelezéssel és önkormányzati számlavezetéssel is foglalkozna. A kormány azonban továbbra is kiáll az elképzelés mellett, legalábbis a megkeresésünkre küldött szűkszavú válaszból az derül ki, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatja a civil kezdeményezésre létrejövő bank gondolatát, s ez ügyben tárgyalásokat folytat a Hiteltársulás képviselőivel.
Ezek az egyeztetések ugyanakkor továbbra is meglehetősen lassan haladnak: az utóbbi hónapokban a Hiteltársulás vezetői arról tárgyaltak, hogy az államot ki képviselje a webbankban. Legutóbb május végén találkoztak Matolcsy Györggyel, mely megbeszélésen a szakmai előkészületek előfinanszírozása volt a téma. Az egyeztetésen részt vett a Töröcskei István, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatójának tulajdonában lévő Széchenyi Bank képviselője is. Az akkori elvi megállapodás szerint a Széchenyi Bank inkubátorjelleggel és miniszteri garanciával venne részt a civil-állami bank elindításában. Bár júniusban úgy nézett ki, a Széchenyi Bank visszalép, végül júliusra mégiscsak kidolgoztak egy szándéknyilatkozatot és egy háromoldalú szerződéstervezetet, melyet a Hiteltársulás már elfogadott, s most a nemzetgazdasági tárca jóváhagyására vár – tudtuk meg Doubrovszkytól.
A tempó azonban továbbra sem nevezhető gyorsnak, a következő tárgyalási forduló augusztus végén lesz. A lassúság egyik oka vélhetően az, hogy még az állam és a Széchenyi Bank együttműködéséről, az esetleges állami tőkeemelésről sincs végleges megállapodás. (Hónapok óta hallani arról, hogy a kormány több pénzintézet esetében is az állami tulajdonszerzés lehetőségét vizsgálja annak érdekében, hogy élénkítse a vállalati hitelezést: a Széchenyi mellett Demján Sándor Gránit Bankja és a takarékszövetkezetek ernyőintézete, a Takarékbank is szóba került, utóbbi esetében hamarosan megszülethet a megállapodás.) Problémát jelenthet az is, hogy a Széchenyi Bank a hitelszövetkezetekkel áll partnerségben, ezek létrehozását támogatja. Töröcskei István, a Megújuló Hangya-2010 Szövetkezet (amelynek ő az elnöke) által szervezett, július végi fórumon arról beszélt: létre kell hozni Magyarországon a hitelszövetkezetek rendszerét, amely a kis- és középvállalkozókat segíti abban, hogy pénzhez jussanak.
Doubrovszky elismerte, hogy „a folyamat valóban haladhatna gyorsabban is”. Ennek érdekében nyitottak arra a lehetőségre is, hogy egy tisztán állami pénzintézet szerezzen 49 százalékot a webbankban. Ez lehet az MFB vagy az Eximbank. Előbbi mellett az szól, hogy tevékenységi körébe illene egy ilyen tulajdonszerzés (a Takarékbankot is az MFB készül megvenni), míg az Eximbanknak ugyan ez kevésbé passzolna a profiljába, viszont közvetlenül a Nemzetgazdasági Minisztérium alá tartozik, ami felgyorsíthatja a folyamatot. A Hiteltársulás alapítója szerint ha így vagy úgy, de megszületik a megállapodás, és megkapják a webbank előkészítéséhez szükséges pénzt, akkor a bankalapítás már „csak” négy-hat hónapot venne igénybe, és ez idő alatt – megszólítva a külhoni magyarokat is – össze tudják szedni a civil oldal részéről a bank elindításához szükséges másfél milliárd forintot is, s akár már tavasszal elkezdhetné működését a pénzintézet. A leendő ügyfelek „toborzása egyébként jelenleg is folyik: a webbank internetes oldalán hónapok óta zajlik az előregisztráció, ennek keretében eddig 3684 magánszemély 24 824 millió forint megtakarítással, valamint 2024 vállalkozó 72 999 millió forint éves forgalommal és 17 048 millió forint átlagos folyószámlaösszeggel jelezte érdeklődését.
Kevés menekülő az árfolyamgáton
Június végéig 27 252 új gyűjtőszámlahitel-szerződést kötöttek a devizaalapú jelzáloghitelüket törlesztők az április elseje óta élő új árfolyamgátrendszerben – derült ki a PSZÁF adataiból. A havi törlesztőrészlet kiszámításánál alkalmazott árfolyamot legalább három, legfeljebb öt évig a svájci frankban jegyzett hiteleknél 180, az euróalapúaknál 250, míg a japánjen-kölcsönöknél 2,5 forintban fixáló konstrukció iránt gyorsan nő a kereslet. Míg áprilisban a pénzintézetek csak 838, májusban pedig 8395 ilyen szerződést kötöttek, addig júniusban már 18 019-et. Bár a növekedés látványos, a számok egyelőre elmaradnak a várakozásoktól: becslések szerint nagyjából 650 ezer devizahiteles – a bankszövetség korábbi előrejelzése szerint az adósok 75 százaléka – élhet a lehetőséggel. Ezzel szemben a még április előtt, a korábbi feltételek szerint szerződő 5711 ügyféllel együtt (az ő szerződéseiket a bankok automatikusan átalakították az új, kedvezőbb feltételek szerint – feltéve, hogy az adós nem kérte ennek ellenkezőjét) eddig csak az érintettek mindössze öt százaléka vette igénybe az árfolyamgátat.
A már kedvezőbb árfolyamok szerint június végén ennél kevesebben, 20 361-en törlesztettek (a különbség abból adódik, hogy ha a szerződést azután köti meg a bank és az ügyfél, hogy az adott havi törlesztőrészletet a pénzintézet már megállapította, akkor a csökkenés csak a következő hónaptól ér), az ő számlájukon már fel is halmozódott 900 millió forint tartozás. A havi törlesztőrészlet árfolyamgát feletti részéből a kamatot ugyan a bank és az állam – fele-fele arányban – átvállalja, a tőkerész azonban a gyűjtőszámlára kerül, s a rögzítés lejárta után az ügyfélnek azt kamatostul vissza kell fizetnie. Ha a forint árfolyama addig nem erősödik, az adós törlesztőrészlete magasabb lesz, mint amennyit a rögzítés előtt kellett fizetnie.
A többség azonban egyelőre nem aggódik emiatt: a Budapest Bank azokat a devizahiteleseket kérdezte meg, akik már éltek vagy élni kívánnak az árfolyamgát lehetőségével, és azt tapasztalta, az ügyfelek 62 százaléka szerint nem okoz majd nekik gondot a hiteltörlesztés az árfolyamgát-időszak lejártával. A többség (56 százalék) arra számít, hogy pénzügyi helyzete kedvezőbbre fordul öt év alatt. Elgondolkodtató azonban, hogy 36 százalék esetében problémás lehet a várhatóan emelkedő törlesztőrészlet fizetése.
