Az elmúlt hónapokban mind az IMF, mind Brüsszel jelezte a magyar kormánynak, hogy nem tartják elégségesnek a Költségvetési Tanács függetlenségét biztosító szabályokat, valamint hiányolták, hogy a testület feladatai közt nem szerepel a középtávú makrogazdasági kitekintés elkészítése. A valutaalap még az év elején, az aktuális országjelentésében tett több helyen is említést erről, a bizottság pedig májusban közölte ezzel kapcsolatos észrevételeit a kormánnyal. Az előző kormányok alatt működő hivatal saját apparátussal működött, jelentései átfogó elemzése és kritikája volt a kormány munkájának. Az Orbán-kabinet nem tartott igényt erre, s a hivatal helyett egy titkársággal működő tanács felállítása mellett döntött.

Kovács Árpád, a KT elnöke arra emlékeztette lapunkat, hogy hat évvel ezelőtt, amikor megfogalmazódott egy ilyen testület gondolata, akkor a mostanihoz hasonló szervezet képe rajzolódott ki. Azt követően az IMF-tárgyalások során alakult ki végül a testület működésének kerete, a hivatali forma, saját apparátussal. Kovács elismeri, hozzá mindig közelebb állt a titkárságszerű működés.

A nemzetközi hitelnyújtók azonban úgy vélik, hogy a korábbi működési modellt kell visszaállítani. A júliusban nálunk tett látogatásuk során erről egyeztettek a tanács elnökével is, s a találkozón Kovács Árpád – amint azt lapunknak adott interjújában is elmondta – arról próbálta meggyőzni a delegációt, hogy jelenlegi formájában is be tudja tölteni küldetését a testület. Abból, hogy a tárgyalások után közzétett nyilatkozatában az IMF nem tett említést a tanácsról, miközben több vitatott téma is szerepelt az állásfoglalásokban, az elnök arra következtet, hogy talán sikerült elfogadható érvekkel szolgálnia tárgyalópartnereinek.

A testület elnökének véleménye valószínűleg sokat nyom a latban, vagyis a működés módja a jövőben vélhetően nem lesz fajsúlyos része a tárgyalásoknak. Ugyanezt korai lenne kijelenteni a makroprognózisról: ez jelenleg nem szerepel a tanács feladatai közt, de a kormány a 2013-as költségvetési törvényjavaslathoz sem mellékelt ilyet. Ez ügyben az Kovács Árpád álláspontja – s ezt világossá tette a tárgyalásokon is –, hogy ha a törvényhozás megteremti a jogi feltételeit, a tanács el fogja készíteni ezeket az elemzéseket. Belső használatra természetesen már jelenleg is készülnek prognózisok, az elnök szerint különben az adótörvényeket sem tudnák megfelelő szakmai mélységben értékelni. E téma fontosságát jelzi, hogy az EB a szintén a látogatás után kiadott nyilatkozatában a középtávú költségvetési tervezéssel összefüggésben sürgeti a tanács intenzívebb bevonását, elemzői tevékenységének a bővítését.