Ezzel hosszú átmeneti idő zárul le: az MVM már februárban bejelentette „vételi” szándékát. (A két állami társaság közti vételárat nem tették közzé.) Az átmeneti időszakban orosz részről némi aggodalom volt érzékelhető az elhúzódó adásvétel miatt, de a Gazprom vezetője, Alekszej Miller rendre azt hangoztatta Orbán Viktorral folytatott megbeszéléseit követően, hogy a Magyarországgal kapcsolatos határidők még nem kritikusak.

A beszámoló szerint az MVM közgyűlésén újra téma volt a Vértesi Erőmű tőkehelyzete. Pedig tavaly év elején, amikor az évtizedes gondokkal küszködő szénerőmű sikeres hitelezői egyezséggel kikerült a csődeljárás alól, úgy tűnt: 2014 végéig, ameddig az Orbán-kabinet az egység továbbműködtetését vállalta, az elfogadott támogatási rendszerek mellett a cég már önfenntartó lehet. A magyar kormány kilowattóránként 19 fillért például továbbra is kizárólag a Vértesi Erőmű fenntartása érdekében terhel a mindenki által fizetendő áramszámlára.

A közgyűlési beszámoló problémaként említi, hogy az Európai Unió ehhez továbbra sem járult hozzá. Azt az ellentmondást, hogy a pénzt ettől függetlenül miért szedik be mégis a fogyasztóktól, az MVM-közlés nem oldja fel. Mint arról 2011 februárjában beszámoltunk, az MVM a csődegyezség kielégítése érdekében négymilliárd forint hitelt nyújtott leányvállalatának, egyúttal megszüntette azt a csődeljárás előtti gyakorlatot, hogy havi mintegy egymilliárd forint hitelt nyújtott a működéshez. Ráadásul a csődegyezségben részes hitelezőként ennek 30 százaléka is visszajárna az MVM-nek az erőműtől.

A csődegyezség során elfogadott reorganizációs terv 2014 végéig biztosította volna a Vértesi Erőmű működését –fogalmaz most az állami cég. De a kedvezőtlen piaci folyamatok, köztük a villamos energia piaci árának alakulása, jelentősen befolyásolják a Vértesi Erőmű működési feltételeit. Ezt nem egészen támasztják alá az MVM internetoldalának más részein közzétett áramárverési adatok, amelyek az elmúlt egy évben az áram árának emelkedésére utalnak. A közgyűlés még az idén napirendjére veszi az erőmű „jövőjével kapcsolatos javaslatot” –szögezik le.

A társaság vezető testületeinek változása is figyelemre méltó. Az MFB jogi és humánpolitikai főigazgatóságának ügyvezető igazgatója, Nyikos Péter, akit nemrég a felügyelőbizottságba választottak meg, most átült az igazgatóságba, megüresedett helyét pedig Bartal Tamás, az MFB jogi és humánpolitikai főigazgatóságának igazgatója foglalta el. Noha a céget felügyelő Nemzeti Fejlesztési Minisztérium előszeretettel jelöl ki fontos iparpolitikai posztokra MFB-s vezetőket – maga a miniszter is onnan érkezett –, megjegyzendő, hogy az MVM irányító állami tulajdonosa az Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.