Fillérek után nyúl a kormány

– Egyszerűen nevetséges, ha túlzásba akarok esni, azt mondom, a két piacról 100-100 millió euró értékű forrást be lehet vonni, de ennél többet biztos nem, miközben milliárdos nagyságrendű kötvénykibocsátásokra lenne szükség – mondta lapunknak egy, a pénzügyi szakmában ismert, nemzetközi kibocsátásokban tapasztalatot szerzett bankvezér arra a hírre, hogy a magyar kormány Törökországban és Azerbajdzsánban tervez kötvénykibocsátást, melynek az előkészületei állítólag már meg is kezdődtek.

A Reuters hírügynökség csütörtökön számolt be a tervekről, török oldalról megerősítették, hogy készülőben van a töröklíra-alapú kibocsátás. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) szerint azonban erre nem kerül sor, amíg meg nem születik a megállapodás a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Bizottsággal a hitelprogramról.

Orbán Viktor miniszterelnök június végén tárgyalt Bakuban Ilham Alijev azerbajdzsáni elnökkel
Orbán Viktor miniszterelnök június végén tárgyalt Bakuban Ilham Alijev azerbajdzsáni elnökkel

– Fillérekről beszélünk, a visszatérést a nemzetközi kötvénypiacokra nem a törököknél vagy az azerieknél kell elkezdeni – folytatta a szakember. Dollárban, euróban, svájci frankban vagy jenben történő jegyzések teszik vissza Magyarországot a pénzügyi befektetők térképére, nem a török lírában történő kibocsátás. A bankvezér arra hívta fel a figyelmet, hogy a török kamatok nem nevezhetők alacsonynak, a líra árfolyama pedig volatilis, de trendjében gyengülő.

– A török piac nem likvid, s nem látom az okát, hogy mi kelthetné fel az érdeklődést a magyar papírok iránt – sorolta a kibocsátás elleni érveit a szakember, aki csak úgy tudja elképzelni a kibocsátást, ha jelentős piacok mellett próbálna kiegészítő forrásokat begyűjteni az említett kis piacokról a kormány. – Akkor sem kerülünk csődbe, ha most nem tudunk forrást bevonni külföldről – állítja a bankvezér. Szerinte az ország külfölddel szemben fennálló finanszírozási képessége, valamint a jegybanknál lévő devizatartalékok mellett egy ideig nem szorulunk rá feltétlenül a nemzetközi kibocsátásra, a fennálló kötelezettségeinknek eleget tudunk tenni.

A bankár szerint az sem vészes, ha egy-két évig 2-3 milliárd euróval csökkenne az MNB devizatartaléka a törlesztések miatt, ezt elviselné a rendszer. Problémát az okozna, ha a devizaforrások elapadnának, mert a hiányzó összeget csak a forint alapon piacra dobott papírok állományának növelésével lehetne előteremteni, ez azonban nyomást gyakorolna a hozamokra. Vajon nem az motiválja-e a kormányt, hogy nem akarja megégetni magát egy sikertelen kibocsátással a nagy piacokon, s ezért választotta a visszatérésnek ezt az óvatos formáját – tettük fel a kérdést a bankárnak, aki tömören annyit mondott: ez nem óvatosság, hanem ökörség.

Az előző szakemberhez hasonló tapasztalatokkal bíró másik, lapunk által megkérdezett szakértő szerint viszont nincsen semmi rendkívüli abban, hogy nem a megszokott, nagy piacokon próbálkozik a kormány. E vélemény szerint érdemes diverzifikálni, s az adott ország devizáján megtakarítás is elérhető, ha sikerül rá jó fedezeti ügyletet kötni euróban. – Helyes, hogy az ÁKK már készül a kibocsátásra, s valószínűleg nemcsak a legfrissebb hírekben szereplő piacokon aktivizálja magát, hanem a hagyományos terepen is, hogy az IMF-megállapodás után ne akadályozza semmi a kibocsátásokat – mondta a szintén neve elhallgatását kérő bankár a Népszabadságnak.

Idén semmi, tavaly négy

A magyar állam idén még nem bocsátott ki devizakötvényt, tavaly erre négy alkalommal került sor: a jegyzések során összesen 4,25 milliárd dollárt és egymilliárd eurót vont be az ÁKK, 7, 10 és 30 éves futamidőkkel. A kamatok 6,0 és 7,625 százalék között mozogtak.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.