A befektetők viszont mind jobban aggódnak, hogy az Európai Központi Bank (EKB) elnöke, Mario Draghi által a múlt héten ígért megoldást mégsem sikerül tető alá hozni. S ha ma nem hangzik el a várt bejelentés az olasz és a spanyol államkötvények vásárlásáról, karöltve az eurózóna mentőalapjával, akkor a piacok kiábrándulnak.

A bizonytalanságot csak növelte, hogy Kínától az eurózónáig a feldolgozóipar gyengélkedéséről érkeztek hírek, s aggasztó, hogy az európai valutaövezetben a beszerzői menedzserindex már tizenegy hónapja töretlenül tart lefelé. A munkanélküliség is rekordszinten ragadt júniusban, amikor májushoz hasonlóan 11,2 százalékos volt a ráta.

Az olasz kormányfő előbb Párizsba utazott, ahol egyetértő partnerre talált Francois Hollande elnökben, aki szintén sürgeti a júniusi uniós csúcs döntéseinek mielőbbi megvalósítását, vagyis a folyamat megindítását, hogy az euró mentőalapja vásároljon államkötvényeket. S mielőtt Madridba utazott volna, Monti Helsinkibe repült, hiszen a finn kormány a némethez hasonlóan vonakodik az államadósság közösségi kezelésétől, mert kiváló hitelminősítésének elvesztésétől tart. Ám Monti úgy nyilatkozott, hogy a német alkotmánybíróság szeptemberi véleményére váró végleges mentőalap banki engedélyt kaphat valamikor, ha majd megkezdi a működését.

A célja az Montinak, hogy támogatást szerezzen Mario Draghinak. SHelsinkiben Jyrka Katainen kormányfő elismerte: egyes országok helyzetét a piacok nem helyesen értékelik, s a hozamok túlságosan magasak. Draghi múlt heti megszólalása óta az olasz és spanyol tízéves papírok hozama is esett. Szerdán előbbi valamivel hat százalék alatt állt, utóbbi 6,7 százalék körül, a július 25-i 7,75 százalékos csúcshoz képest jóval alacsonyabb szinten.

Az Európában tárgyaló Timothy Geithner amerikai pénzügyminiszter is szorgalmazta, hogy az európai hatóságok avatkozzanak be, s hozzák lejjebb azon országok államkötvényhozamát, amelyek jó úton haladnak a szükséges reformok végrehajtásával. Montival egyébként Barack Obama amerikai elnök is beszélt telefonon. A német Bundesbank azonban most tette fel honlapjára azt az interjút, amely június végén készült Jens Weidmann elnökkel, aki kijelentette: az EKB nem lépheti át hatáskörét, vagyis nem vehet államkötvényt.

A német véleményekre jellemző, amit Hans-Werner Sinn, az Ifo Intézet elnöke és Friedrich Sell, a müncheni Bundeswehr Egyetem professzora írt, hogy jobb lenne az eurózóna társult tagi státusát létrehozni, így egyes országok kiléphetnének, leértékelhetnének – a tömeges munkanélküliség és a bércsökkentések helyett –, majd árfolyamuk megszilárdulása után csatlakozhatnának az európai árfolyamrendszerhez, visszaléphetnének az euró előszobájába. A politikai és banki unióról szóló elképzeléseket gúnyosan elveti Otmar Issing, aki az EKB igazgatósági tagja volt. Szerinte képtelenség most pénzt kérni majdani cselekvés ellenében. A szerződésekbe és a kötelezettségekbe vetett bizalmat kellene előbb helyreállítani, s csak ezt követően lehetne banki vagy politikai unióról beszélni.