Megtiltották, mégis marad a csekkdíj
A csekkes befizetéssel kapcsolatos költségek továbbhárítása már évek óta a távközlési szolgáltatók gyakorlata, vannak azonban olyan cégek, melyek nem erre, hanem például környezetvédelmi szempontokra hivatkozva fizettetik meg ügyfeleikkel a papíralapú számlák és a postai befizetés költségeit. Így tesz a Telenor, amely 2008 óta szed ilyen díjat az ügyfeleitől, jelenleg 127 forintot. Mindezt a cég azzal indokolja, hogy ügyfeleit a környezettudatosabb megoldások felé próbálja terelni, amely ráadásul még kényelmesebb is. Az Invitel szintén 2008-ban vezette be ezt a díjat, ez a társaság azonban csak annyit hárít tovább ügyfeleire, amennyit egy sárga csekk feladásáért kér a vállalattól a Magyar Posta. Legkésőbb a legnagyobb piaci szereplő, a Magyar Telekom reagált, s csak idén tavasszal vezették be a 142 forintos díjat, amely nem csupán csekkdíj: azokkal is megfizettetik, akik a T-Pontokban egyenlítik ki a számláikat.
– A Magyar Telekom a sárga csekkek használatával kapcsolatos változásokat elsősorban környezetvédelmi okokból, és egységesen – tehát az ügyfélszolgálati pontokra vonatkozóan is – vezeti be, ezzel is ösztönözve ügyfeleit az olcsó, hatékony fizetési módok használatára – közölte akkor a vállalat kommunikációs igazgatósága. Az indoklásokból persze kiolvasható az is: a cégek olyan fizetési módok felé próbálják terelni ügyfeleiket, melyek feldolgozása minél kevesebb emberi erőforrást igényel, vagyis kisebb költséget jelent. Ilyen lehet a banki átutalás – ekkor az ügyfél fizeti a pénzügyi tranzakció (igaz, filléres tételt jelentő) költségeit – vagy épp a csoportos beszedési megbízás, amelynek könyvelése viszont lényegében automatikus.
Bár a fogyasztóvédők komoly sikerként értékelték májusban a hatvan nap „türelmi idő” után most hatályba lépett törvénymódosítást, a leginkább érintett távközlési szektorban közszolgáltatásnak csak az úgynevezett egyetemes szolgáltatások számítanak. Az Invitelnél július 29-től már nem is terhelik át azon fogyasztókra a díjat, akik ilyen szolgáltatást vesznek igénybe. Az egyetemes szolgáltatás a vezetékes telefon minimumszolgáltatása területi korlát nélkül, vagyis jellemzően a szociálisan rászorultak veszik igénybe. Nem tartozik ebbe a kategóriába a mobilszolgáltatás és az internet sem. Aki tehát együttesen vagy csomagban vesz igénybe ilyet, nem is tartozhat a kedvezményezetti körbe. Az Invitel példájánál maradva, az egyetemes szolgáltatást igénybe vevők száma nem éri el a húszezret.
A Magyar Telekom és Bodonovich Jenő média- és hírközlési biztos arról állapodtak meg, hogy a Telekom mentesíti a vezetékes szolgáltatásra előfizető nyugdíjas ügyfeleit a tranzakciós díj alól. Evvel több mindenkinek adnak kedvezményt, mint amire a törvény kötelezi őket, hiszen az egyetemes szolgáltatásra előfizetőknek a törvény alapján kell majd nyújtani a könnyítést, azonban nem minden nyugdíjas előfizető tartozik ebbe a körbe. A kedvezményt a nyugdíjasoknak igényelniük kell a nyugdíjas-igazolvány bemutatásával, s szeptember elsejétől érvényes.
Információink szerint azon mobilszolgáltatóknak, akik szednek csekkdíjat, nem áll szándékukban változtatni e gyakorlaton.
A cégek számára a készpénzes fizetés és a sárga csekk a legdrágább, ez nagyjából 80 forintot jelent befizetésenként. A nagyobb szolgáltatók választhatnak aközött, hogy fogyasztónként érvényesítik az egyes fizetési típusok költségeit, vagy szétterítik a költségeket – így persze az átutalással fizető ügyfél az átlagosnál valamivel többet fizet. Míg a távközlési cégek jellemzően az előbbi, addig a közműszolgáltatók inkább az utóbbi gyakorlatot követik. Lapunk érdeklődésére egyes közműszolgáltató társaságoknál elmondták, hogy eddig sem büntették pluszterhekkel sárga csekken fizető ügyfeleiket. Ezek a cégek egységesen terítik szét fogyasztóik között a számlák behajtásának összköltségeit. E kiadásaik egy részét ugyanis az árakat ellenjegyző-engedélyező helyi vagy kormányzati hatóságok általában „elismerik”, és beépítik a fizetendő tarifába. Ebben a sárga csekkes beszedés költsége külön nem számszerűsíthető, ezért a törvénymódosítás miatt nem fognak kisebb tételről szóló számlát küldeni a szolgáltatók sem. Ugyanakkor a cég szempontjából a legkedvezőbb nyilvánvalóan a – lehetőleg automatikus – átutalás, ezért a szolgáltatók időnként kampányokkal igyekeznek fogyasztóik érdeklődését a bankon keresztüli számlafizetés felé terelni.
