A postást várja a Költségvetési Tanács
A testület korábban már véleményezte a törvénytervezetet, ám időközben olyan új intézkedések épültek be a büdzsébe, amelyek miatt a tanács szükségesnek tartotta, hogy újból vizsgálat alá vesse a jövő évi költségvetést. Erről július közepén született egy határozatuk, melyben jelezték, hogy egyebek mellett a munkáltatói járulékterhek átalakítása (a munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggésben), valamint újabb adók bevezetése (kisvállalati adó, tételes vállalati adózás) és a pénzügyi tranzakciós illeték átalakítása miatt „alapjaiban változik a vállalatokat terhelő adók rendszere”.
A tanács jelezte továbbá, hogy az adóbeszedés hatékonyságának javulását (amiből 160 milliárdos többletbevételt remél a kormány, ám erre csak a költségvetés főszámainak megszavazását megelőző hetekben „jöttek rá”) alátámasztó intézkedési tervek nem ismertek teljes körűen. A testület fontosnak tartotta, hogy a szükséges információk birtokában fejthesse ki véleményét a folyamatokról, ezért felhatalmazta az tanács elnökét, hogy a nemzetgazdasági minisztertől beszerezze ezeket az adatokat, tanulmányokat.
Nos, ezekre az információkra pár hetet még várniuk kell, miközben a kormány tervei szerint valamikor szeptember végén már elfogadott költségvetése lesz az országnak. Kovács Árpád azonban nem aggódik: lapunkat arról tájékoztatta, hogy a minisztérium illetékes vezetőivel egyeztetve várják augusztus közepéig a háttértanulmányokat, intézkedési terveket, amelyek ezt követően az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank szakértőihez kerülnek (a két intézmény vezetői, Domokos László és Simor András is a Költségvetési Tanács tagja), akik elkészítik az előzetes elemzéseket, számításokat.
Kovács Árpád szerint a Költségvetési Tanács még a szeptemberi parlamenti kezdés előtt kialakíthatja álláspontját a büdzséről. Az eredményt természetesen nem kívánta megelőlegezni, de annyit azért elárult, hogy az többirányú lehet: vagy tudomásul veszik és elfogadják a szaktárca magyarázatait, de amennyiben további kockázatokat azonosítanak, akkor újabb dokumentációkat kérnek be, és korrekciókat javasolnak.
Mindehhez hozzátette: „nyilvánvalóan az államháztartás szempontjából az az érdek, hogy ne az utolsó pillanatban, az adósságszabály betartásának vizsgálatakor szembesüljünk – esetleg – olyan tételekkel, amelyek aggályosak”. Az elnök szerint meghatározó szempont, hogy „minél megalapozottabb, betarthatóbb költségvetés szülessen”.
Az adósságszabály érvényesülését a tanács a költségvetési törvényjavaslat végszavazása előtt, külön eljárásban értékeli, vagyis az elnök intő szavai arra utalnak, hogy ha túl későn jutnak hozzá az új információkhoz, esetleg nem lesz elegendő idejük a szakembereknek, hogy teljes körű véleményt tudjanak kialakítani azok hatásáról. A testület már publikált – de az újabb intézkedések hatását értelemszerűen még nem tartalmazó – költségvetési elemzésében egyébként azt írta, hogy reálisnak tartja az adósságszabály érvényesülését, ha a kormány a költségvetés készítésekor figyelembe vett makropályához képest egy alternatív pályát is felvázol, felkészülve a gyengébb gazdasági folyamatra. Azt javasolták, hogy változatlan hiánycél mellett a kormány növelje a költségvetés tartalékát (Országvédelmi Alap), a felmerülő kockázatokkal arányosan. A kormány akkor figyelembe vette ezt a javaslatot.
Mit tehet a kormány az adóssággal?
Az adósságszabály lényege: az Országgyűlés nem fogadhat el olyan, a központi költségvetésről szóló törvényt, amelynek eredményeképpen az államadósság meghaladná a teljes hazai össztermék (GDP) felét. Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Országgyűlés csak olyan törvényt fogadhat el, amely az államadósság teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza.
A parlament által elfogadott főszámok szerint az államadósság összege 2013 végén 23 573,3 milliárd forint lesz, míg a GDP 30 684,8 milliárd, vagyis jelenleg a második szabálynak tud csak megfelelni a költségvetés. Annak viszont megfelel, míg idén a GDP 78 százalékára várható az államadósság, jövőre ez 76,8 százalékra csökken. Az alaptörvény ugyanakkor azt is tartalmazza, hogy ettől a szabálytól különleges jogrend idején, az azt kiváltó körülmények okozta következmények enyhítéséhez szükséges mértékben vagy a nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése esetén a nemzetgazdasági egyensúly helyreállításához szükséges mértékben el lehet térni. S egy új szabály lép be 2015-től, akkortól az államadósság megelőző évhez viszonyított növekedési üteme nem haladhatja meg a központi költségvetési törvényben meghatározott, a költségvetési évre várható infláció és bruttó hazai termék reál növekedési üteme felének a különbségét. E szabály megalkotását azzal magyarázta a kormány, hogy „egyéves szinten vett gazdasági visszaesés esetén átmenetileg magasabb államadósságot és ezáltal átmenetileg növekvő államadósság-mutatót eredményezhet, míg jó időkben szigorúbb feltételeket szab”.
