A román IMF-hitelt kaphatja a magyar kormány is

A magyar kormány elővigyázatossági hitelprogram iránt jelezte érdeklődését a hiteltárgyalások során, ezt többször is nyomatékosították az elmúlt időszakban – tudtuk meg a tárgyalásokat figyelemmel kísérő forrásainktól. Nem kizárt, hogy a kormány meg is kapja, amit kér.

A hitelhez mind a Nemzetközi Valutaalap, mind az Európai Bizottság hozzájárul, mindkét szervezetnek megvannak a saját hitelprogramjai. Forrásaink szerint Brüsszel egy olyan megállapodásra készül, amely elővigyázatossági jelleget ölt. Az IMF ugyanakkor a készenléti hitelprogramját kínálja továbbra is, ám annak azt a változatát, amelyik szintén elővigyázatossági alapokon nyugszik.

Vagyis nem muszáj lehívni a hitelt, ugyanakkor ha szükség van rá, s a kérelmező ország maradéktalanul megfelel a feltételeknek – vagyis olyan makrogazdasági programot tud felmutatni, amelyik fenntartható és stabil gazdaságot céloz meg, a fiskális egyensúly megőrzése mellett –, lehívható. Mint korábban megírtuk, a válság kitörése óta három ország részesült az IMF készenléti/elővigyázatossági hiteléből: Costa Rica, Guatemala és El Salvador.

Forrásaink arra hívták fel a figyelmet, hogy a román 2011. tavaszi megállapodás hasonlíthat ahhoz, amiről most tárgyal a kormány és a hitelnyújtók. A román kormány akkor 3,5 milliárd eurós megállapodást kötött a valutaalappal, amely szervezet a készenléti programon belül adott elővigyázatossági hitelt Bukarestnek. Románia hozzánk hasonlóan előre jelezte, hogy nem kíván pénzt lehívni a hitelkeretből, amelyhez az Európai Unió 1,4 milliárd euróval, a valutaalap pedig 0,4 milliárd euróval járult hozzá.

Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy a románokkal kötött megállapodást azzal indokolta a valutaalap, hogy a korábban végrehajtott fiskális és strukturális intézkedések meghozták eredményüket, a román gazdaság stabil alapokon nyugszik és újra növekedési pályára került. Eközben a magyar kormánnyal két hete elkezdett tárgyalások egyik vitatott pontja a költségvetésben tervezett gazdasági növekedés megalapozottsága: a büdzséről szóló törvényjavaslatban 1,6 százalékos GDP-bővülés szerepel 2013-ra, de Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az utóbb hozott intézkedések – mint a munkahelyvédelmi akcióterv – hatására már kétszázalékos növekedést sem tart lehetetlennek. A hitelnyújtókkal tárgyaló Varga Mihály tárca nélküli miniszter ennél óvatosabban fogalmazott a sajtóban a jövő évi kilátásokról, de a hivatalos 1,6 százalékos prognózis is a legoptimistább jelenleg. Jellemzően egy százalék, vagy annál alacsonyabb becsléseket adnak a nemzetközi szervezetek, piaci elemzők, tehát ebben eltérnek az álláspontok a tárgyalásokon, ami azt jelenti, hogy egykönnyen nem fog megszületni a megállapodás.

Az IMF a román szerződés céljai közt említette egyebek mellett az egészségügyi rendszer reformját, az adórendszer tökéletesítését, valamint az uniós támogatáselosztás intézményrendszerében is szükségesnek tartottak változtatásokat. A magyar kormány ezek közül az egészségügyi rendszer átalakítását lényegében befejezettnek tekinti, az adózásban azt kéri, hogy a hitelnyújtók várják meg 2013-at, míg az egykulcsos rendszer meghozza eredményeit.

Az uniós pénzek elosztása viszont nálunk is akadozik, hiába hivatkozik a kormányzat rendre különböző hatékonysági listákra, amelyeken előkelő helyen szerepel Magyarország, az utóbbi hetekben Orbán Viktor miniszterelnök maga hozta szóba több rendezvényen is, hogy ezen a téren lát még teret a javulásra. Amire viszont nem számíthatunk: a románok több hízelgő megjegyzést is kaptak a monetáris és fiskális politikák válság alatt tanúsított proaktivitásuk és prudenciájuk miatt, amelyek a valutaalap meglátása szerint segítették megőrizni a pénzügyi stabilitást a krízis időszakában. Bár a hitelnyújtók sokat még nem árultak el a tárgyalásokról, de korábbi nyilatkozataik, közleményeik arra engednek következtetni, hogy ilyen dicsérő szavakra a magyar fiskális politika aligha számíthat.

Ebből engednek, ebből nem

„A kormány nem akar vagyonadót bevezetni, nem kíván változtatni az egykulcsos adón, viszont esetleg tudna engedni a jegybankot terhelő tranzakciós illetékből, ha ettől függne a nemzetközi szervezetekkel folyó tárgyalások sikeres kimenetele, de ehhez meg kell várni az Európai Bizottság álláspontját” – mondta Varga Mihály, az IMF/EU-tárgyalásokat vezető miniszter pénteken az ATV Egyenes beszéd című műsorában. Az MTI szerint a hiányról annyit mondott, a kormány szerint valós, hogy jövőre 2,2-3 százalék között alakuljon, olyannyira, hogy intézkedésekkel elérhető az alsó határ is. Az IMF viszont 3 százalék felett valószínűsíti az államháztartás 2013. évi hiányát.

Thanos Arvanitis, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) delegációjának vezetője Orbán Viktortól távozóban
Thanos Arvanitis, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) delegációjának vezetője Orbán Viktortól távozóban
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.