Az EKB elsősorban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) függetlensége miatt aggódik, ám ha a jegybank kikerülne az illeték hatálya alól, akkor az 110-120 milliárd forintos lyukat ütne a tervezett bevételeken. Vagyis úgy kellene módosítani a törvényt, hogy az elérni tervezett 240 milliárd forintos bevétel teljesüljön, és Brüsszel se emelhessen kifogást. Persze az is szóba jöhet, hogy más adókon keresztül teremtik elő a fedezetet, de a kormánytól olyan üzenetek érkeztek, hogy változatlanul a pénzügyi szektortól, illetve a jegybanktól várják a hozzájárulást az akciótervhez.

– Ennek egyik megoldása lehet, de csak nagyon elméleti síkon, ha az egy tranzakciós ügyletre vonatkozó felső határt eltörölnék – vélekedett Keszeg Ádám, a Raiffeisen Bank elemzője. Ez a plafon most 6 ezer forint. A kormány számára az is megoldást nyújthat a kieső adóforintok pótlására, ha egyszerűen szélesebb körre terjesztené ki az illetéket, s a jelenleginél nagyobb rétegnek kellene azt megfizetnie. Hogy pontosan kik is jöhetnek szóba, arra vonatkozóan nem kívánt tippeket adni az „elemző”. Egy harmadik megoldás, ha egyszerűen egy új bevételi forrást talál a kabinet.

Hozzátette: nehezen tud olyan átalakítást elképzelni az elfogadott törvény esetében, amely során a tranzakciós illeték továbbra is vonatkozna a MNB-re, ám azt mégis elfogadja Brüsszel. Ebben Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője sem nagyon hisz. Annyit azonban megjegyzett: amennyiben megváltoztatnák, mérsékelnék a terhek szintjét, s azok egységessé válnának, így az összes piaci szereplőre és a jegybankra is ugyanolyan feltételekkel vonatkozna a kötelezettség, akkor esetleg „eladható” lenne Brüsszel felé az új törvény.

Ugyanakkor a problémát ez sem oldaná meg, változatlanul egy évre jelentene megoldást, ugyanis a jegybanknak veszteségei keletkeznének a közteher miatt, amit a költségvetésnek kellene állnia. Ettől pedig szűkülne a munkahelyvédelmi akcióterv forrása. A tranzakciós adó felső határának eltörléséről Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young adószakértőjének az a véleménye, hogy az nagy hiba lenne. Ebben az esetben úgy járnánk, mint Svédország a kilencvenes évek elején, amikor hasonlót tett: a nagyobb pénzmozgások határon kívülre vándorolhatnak.

A szakértő úgy látja, ha az illetékszabályozáson belül akarnak gondoskodni a MNB miatt kieső bevételek pótlásáról, akkor az egy tranzakcióra vonatkozó fölső határt kellene megemelni 6 ezer forint fölé. A másik megoldás, ha az egy ügyletre jutó terhet nem a hatályos törvény szerinti egy ezrelékben, hanem magasabban határoznák meg.