Stephan Zellinger, a kutatás egyik vezetője szerint a nemzeti integritásrendszerek vizsgálata rámutatott arra, hogy a visegrádi országok hasonló problémákkal küzdenek, az egyes országokban a korrupcióérzékelési index értéke lényegesen rosszabb a nyugat-európai országok átlagánál, pedig ott sem rózsás a helyzet: Németországban, Franciaországban s a nagy, erős gazdaságokban is jelentős probléma a korrupció. Skandináviában az átlagnál jobb a helyzet, a balti államok pedig mára megelőzték a visegrádi négyeket, noha mélyebbről indultak a kommunista blokk felbomlása után.

A TI kutatása megállapítja: a kilencvenes évek elején hiába lettek a V4-ek a legstabilabb demokráciák, az EU-csatlakozás óta folyamatosan romlik a helyzet, annak ellenére, hogy az országok az uniós követelmények mentén átalakították az intézmény- és jogrendszerüket. A korrupció mint jelenség válasz a gyengén működő intézményekre – foglalták össze a kutatás készítői.

A visegrádi négyeknél jellemző, hogy az állami szervezetek közül a számvevőszék és az országgyűlési biztosok intézménye érintett a legkevésbé, a törvényhozás, az igazságszolgáltatás, a média és a pártok már fertőzöttnek számítanak, míg a közigazgatás és az üzleti szektor érintett a leginkább. Különbségek persze vannak: míg az üzleti szférában Magyarországon egyes ágazatok magas szintű állami döntéseket is képesek befolyásolni, addig Lengyelországban állami tisztviselők adminisztratív eszközökkel kényszerítenek ki kenőpénzeket a vállalatokból, vagy magas pozíciójú hivatalnokok sokszor sikerrel szerzik meg a vállalkozások valamely üzletrészét. A jelentés szerint Csehországban az adminisztráció és az ügyészség a legérintettebb, Magyarországon a pártok és az üzleti szféra.