A bizottság láthatóan szeretné elkerülni az újabb konfliktust: levelük alapján gyakorlatilag a magyar döntéshozók szájába rágták, hogyan írja át a termékrendeletet a kormány, hogy az ne sértse súlyosan az uniós jogot, ugyanakkor az Orbán-kabinetnek se kelljen lemondania az eredeti szándékáról. Azaz a kormány mindenféle uniós eljárás nélkül is segíthetett volna a valóban minőségi magyar termékek forgalomba hozatalában.

Úgy tűnik, nem voltak rá vevők. Mint azt a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) sajtóirodáján lapunkkal közölték: a kormány úgy fogadta el a jogszabályt, hogy nem vette figyelembe az uniós aggályokat.

A szeptembertől hatályba lépő magyartermék-rendelet három kategóriára osztotta fel a „hazai” élelmiszereket: magyar, hazai és hazai feldolgozású termékekre. A besorolás attól függ, hogy az adott élelmiszer mekkora hányadban készül hazai alapanyagból. A bizottság jelezte, hogy bár a gyártóknak, kereskedőknek nem kötelező a termékrendeletben taglalt eredetjelzéseket használni, az unió szerint a rendelkezés így is diszkriminatív a külföldi vállalkozások termékeivel szemben, mivel azt sugallja a vásárlóknak, hogy a megkülönböztető, nemzeti védjeggyel ellátott termék jobb minőségű, mint a másik, uniós piacról származó importtermék.

A bizottságnál vélhetőleg a kormányzati kommunikáció sajátosságaival is tisztában lehetnek, mivel emlékeztetnek rá: nem csak a magyartermék-rendelettel szemben lépnek fel, Németországgal és Franciaországgal szemben is hasonló eljárást folytattak korábban. A testület megoldási javaslattal is élt, hogy elkerülhető legyen az uniós eljárás: amennyiben a hazai eredetet egy tényleges minőségjelzéssel kötik össze – a bizottság a Kézműves Magyar Termék vagy Prémium Magyar Termék védjegyeket ajánlotta –, akkor az nem ütközne az uniós jogba. Így viszont szeptembertől a cégek lényegében aközött választhatnak, hogy az uniós vagy a magyar jogszabályokat sértik meg.

Mint arra a bizottság szövege több ponton is utal, a magyartermék-rendeletet nem lehet összefésülni az uniós élelmiszerek egységes jelöléséről szóló, tavaly változtatott rendelettel. Piaci szereplők ennél egyszerűbben fogalmaznak: a magyar rendelet lényegében „ráül” az uniós jogszabályra úgy, hogy míg az uniós minősítési rendszer teljesen ingyenes, addig a kormány ezen a jogcímen is próbál pénzt beszedni a cégektől. Mint azt a VM háttéregyeztetésein részletezték, a kategóriák használatához a tárca együttműködési szerződést köt a Magyar Termék Nonprofit Kft.-vel, a cégek pedig ettől a társaságtól kaphatják meg védjegyként a minősítéseket.

– Minél többen használják a védjegyet, annál olcsóbb lehet az éves díj – kecsegtette a cégeket Kecskeméti Attila, a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója a Magyar Távirati Iroda (MTI) szerint. Kérdéses azonban, hogy a cégbírósági iratok szerint a szalvétákat és egészségügyi papírokat gyártó Forest Papír Kft. lábatlani telephelyére bejelentett Magyar Termék Kft. hogyan fogja ellenőrizni, hogy a gyártók betartják-e a gyártás során a rendelet szigorú előírásait.

Piaci szereplők szerint azoknak a gyártóknak, amelyek bevállalják a termékvédjegyek használatát, az eddigieknél is szigorúbb alapanyag-nyomonkövetési eljárást kell alkalmaz niuk, azaz a védjegyhasználati díj összegét ezzel a logisztikai beruházással is megfejelhetik. Paradox módon ezáltal éppen a védeni kívánt hazai áru piaci helyzetét rontja a rendelet, mivel a gyártók nyilvánvalóan kénytelenek ezeket a költségeiket beépíteni az árba. Arról sincsenek perdöntő bizonyítékok, hogy a vevők minden esetben tudni akarják,menynyire „magyar” a kosárba rakott áru.

A GfK Hungária korábbi piackutatásai inkább azt mutatták, hogy a vásárlók csak bizonyos termékeknél – ilyen a zöldség, gyümölcs – figyelik árgus szemmel a termékeredetet, míg húsipari termékeknél pél dául alig. Igaz, ez változhat is, mivel a tárca az idén mintegy 500 millió forintot fordítana a hungarikumok és ezen belül a „magyar”, illetve „hazai” termékek népszerűsítésére.

Állítólag a fogyasztóvédelmi hatóságok ellenőrizni fogják, hogy a „magyarként” adott termékek megfelelnek-e a magyartermék-rendeletnek. A fokozott ellenőrzésre utal, hogy a Gazdasági Versenyhivatal több eljárást is indított nagy áruházláncokkal szemben, azt kifogásolva, hogy hamisan tüntették fel „magyar terméknek” a portékáikat. A hatóság vaskos bírsággal sújtott néhány vállalkozást.

Melyik lesz magyar, melyik hazai?

13

A MINŐSÍTÉST végző Magyar Termék Nonprofit K .-t 13 magyar cég hozta létre, zömük azóta is tulajdonos.

Cikkünk megjelenését követően a Magyar Termék Nonprofit Kft. részéről Kecskemét Attila ügyvezető igazgató elmondta: a  Nonprofit Kft. nem fogja ellenőrizni a rendelet végrehajtását - azaz, hogy a védjegyhasználó gyártók mennyiben tartják be a rendelet előírásait -, mivel erre a Kft-nek sem joga, sem hatásköre nincs. Az ellenőrzést az illetékes hatóság végzi majd (NÉBIH vagy NFH). Kecskeméti Attila szerint ők csak arról állapodtak a Vidékfejlesztési Minisztériummal, hogy a piac szereplőit megpróbálják együttműködésre szólítani, hogy a szerintük a fogyasztók számára egyértelmű, egységes jelölés rendszer jöjjön létre.

FOTÓ: