Brüsszel nem ad egérutat
Varga Mihály főtárgyaló, tárca nélküli miniszter nyilatkozatai szerint 2-3 új hitelkonstrukció is szóba jöhet – szavaiból arra lehetett következtetni, hogy az IMF által kínált hiteleknél kedvezőbb kondíciókra látnak esélyt. Vélhetőleg arra számítanak, hogy Brüsszel ráveszi Washingtont egy a magyar kormány számára „békésebb” hitelprogram alkalmazására.
A lapunk által múlt pénteken megkérdezett szakértők nem tudtak róla, hogy a nem eurózóna tagok számára a lehetőségek bővítését tervezné Brüsszel, de a birtokunkba került, június 22-i keltezésű bizottsági javaslat valóban változtatásokat kezdeményez az unió pénzügyi segítséget célzó programjainál.
Előre érdemes rögzíteni, a javaslatból nem azt lehet kiolvasni, hogy az eddiginél könnyebben, kevesebb feltétellel tudna hitelhez jutni a magyar kormány. Az elképzelések szerint háromféle lehetőség állna a nem euróval fizető uniós tagországok előtt: a hitel tényleges felvétele, egy elővigyázatossági keret (precautionary conditioned credit line, PCCL), valamint egy szigorúbb feltételek mellett elérhető keret (enhanced conditions credit line, ECCL). A keret felső határa 50 milliárd euró.
Az elővigyázatossági keret azért szimpatikus a kormány számára, mert nem jár a hitel lehívásával: a pénz rendelkezésre áll, ha szükség van rá, s ez bizalomerősítő a piacok számára. Ugyanakkor a kormány sem teszi ki magát állandó ellenőrzésnek, ha nem hívja le a hitelt.
Azonban ez nincs így. Egyrészt ilyen hitelt az IMF is kínál, ám ott elég korán világossá tették, hogy erről ne is álmodjon a kormány, nem tud ugyanis megfelelni a gazdasági feltételeknek (amelyek a fiskális, a monetáris politikára, az adósságra, a külpiaci pozíciókra, az adatok megbízhatóságára vonatkoznak). Elnézve az uniós javaslatot, itt sem dobják csak úgy a pénzt a hitelkérőhöz: fenntartható adósságpályát, külpiaci pozíciót, hiteles gazdaságpolitikai tervet írnak elő a jelentkezőknek. Külön felhívják a figyelmet arra, hogy a túlzottdeficit-eljárás alá tartozó tagállamoknak a lehető legteljesebb mértékig alá kell vetniük magukat a brüsszeli ajánlásoknak. Magyarország az uniós belépés óta áll az eljárás alatt, s úgy tűnt, jövőre nyílik esély, hogy ez megszűnjön – a legutóbbi költségvetési intézkedések, mint a 300 milliárd forintos munkahelyvédelmi akcióterv bizonytalan forrása miatt azonban szakértők szerint csak újabb megszorítócsomagok árán lehet a háromszázalékos küszöb alatt tartani a hiányt, hogy az eljárás alól tényleg kikerüljünk.
A program ellenőrzése sem lesz kevésbé alapos, mint ha az IMF hitelkeretét kaptuk volna meg. A felülvizsgálatokra ugyanúgy negyedévente kerülne sor, legfeljebb a beszámolók gyakorisága, pontosabban felesleges duplikálása terén ígér korszerűbb eljárást a javaslat. Az utóellenőrzés pedig akkor fejeződhet be, amikor a hitel 75 százalékát visszafizette a tagállam, ám még ezt követően is joga lenne a tanácsnak meghosszabbítani ezt a mandátumot.
Most jönnek a kényes kérdések
A jövő heti plenáris ülésre az IMF/ EU-delegáció várhatóan összeállítja a magyar kormány számára felteendő konkrét kérdéseket – írta kormányzati forrásokra hivatkozva az MTI. A hírügynökségnek azt mondta Pleschinger Gyula államtitkár péntek este, hogy „az igen jól felkészült delegáció a már lebonyolított 20-30 találkozón további ismereteket szerzett a magyar gazdaság részterületeiről”. A delegáció tagjai konzultáltak többek között a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, a Magyar Nemzeti Bank, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, illetve a fővárosi önkormányzat, valamint a kereskedelmi bankok vezetőivel. A tárgyalások szerdáig tartanak.
