Az energiaellátó cégek részéről tegnap már kiforrottabb véleményeket is hallhattunk Orbán Viktor őket érintő rövid, de ütős keddi bejelentéséről. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara előtt a miniszterelnök a kormány céljaként többek között nonprofit közszolgáltatások megteremtését említette.

Egy magántulajdonú energiaszolgáltató képviselője a bejelentést Orbán Viktornak az IMF-tárgyalások előtti taktikai húzásaként értékelte, ami ennél talán nem is kiforrottabb. A közműszolgáltatókat mindenesetre soha nem keresték meg ilyen ötlettel a kormány részéről. Az IMF minden valószínűség szerint aggódik a honi energiatársaságok megtérülése miatt, ezért tarifaemelést igényelhet. Ennek a kabinet feltehetőleg ellenáll, mégpedig – a különadóknál már bevett gyakorlat szerint – úgy, hogy az IMF által hiányolt összegek előteremtése végett fenyegető kijelentéseket tesz a külföldi tulajdonú vállalkozások állítólagos nyereségére vonatkozólag.

A lapunk által megkeresett vállalati szakértő alapvetően berzenkedik a felvetés ellen. Szerinte ugyanis gazdasági tevékenységet – ezen belül például energiaellátást – hagyományos értelemben véve nyereség elérése érdekében folytatnak a cégek. Az egyetemes – vagyis lakossági – energiaszolgáltatások ráadásul jelenleg bizonyítottan veszteségesek. Ha tehát Orbán Viktor javaslata alapján számukra megteremtik a nullszaldós működés lehetőségét, az gyakorlatilag energiaár-emeléshez vezet. Mindazonáltal jelenleg elképzelhetetlen a számukra, miként lehetne egy gazdálkodó szervezetet egy csapásra nonprofittá alakítani. Már csak azért is, mert egy cég nyereségessége hullámzik. Jórészt olyan külső, a magyar kormány által kevéssé befolyásolható, kifejezetten profitérdekelt szereplőktől függően, mint például a világ olaj- és gázkonszernjei.

Így nem csak az vet fel kérdéseket, ha – mint jelen esetben – a tevékenység éppenséggel veszteséges. Hasonlóképp eldöntendő, mi történik akkor, ha a gazdálkodás történetesen sikeres, és jelentős „nyereség” képződik. Pletykák szerint az iparágban ma sem ismeretlen a „költségteremtés” (bár ennek felemlegetése lapunk tapasztalatai szerint minden szereplőből erőteljes haragot vált ki). De ha egy tényleg sikeres cég eredményét kell nullára letolni, akkor veheti igazán kezdetét a nagyüzemi költséggyártás. Itt elsősorban nem bűncselekményre kell gondolni (bár, ahogy forrásunk némi malíciával megjegyezte, ilyen esetben könnyen a cég stratégiai céljai közé kerülhet a vezérigazgató nyaralójának felújítása is). De az iparágban sokkal inkább kifinomult, „legális” (vagyis az általuk kilobbizott törvények engedélyezte), a hatóságok részéről hallgatólag megtűrt eljárások léteznek a nyereségcsökkentő tételek gyártására.

Az is felmerül, mit szólnának a közszolgáltatók zömében uniós tulajdonosai, ha a magyar kormány a ma gazdálkodóként működő cégeiket egy tollvonással nonprofittá alakítaná. Egy ilyen, az 50-es évek államosítására emlékeztető lépés uniószerte megrökönyödést válthatna ki, ami bizonyára az eddigieknél is komolyabb diplomáciai hullámokat vetne.

Elvi lehetőségként adódik az is, hogy a kormány elvenné a lakossági szolgáltatás jogát a jelenlegi cégektől, és azzal egy saját nonprofit társaságot bízna meg. De az állam a jelenleg tulajdonában lévő – közvetlen lakossági szolgáltatást nem végző – energiacsoportoktól, így például az MVM-től mindeddig éppen hogy tetemes nyereséget várt el. Így ez esetben is nehézkes átállási problémákkal szembesülnénk.

Némileg földhözragadtabb megoldást jelenthet az érintett energiaszolgáltató társaságok kivásárlása. Ám ehhez több ezermilliárd forintra lehet szükség, amely eszközzel a céljai elérésére főként szabályozási eszközöket bevető Orbán-kabinet eddig sem élt.

Fekete Csaba, a zömében önkormányzati tulajdonú távhőcégeket tömörítő Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének (Matászsz) elnöke megértőbbnek mutatkozik.

Ő nem tartja teljesen lehetetlennek az ötlet kivitelezését. Sőt úgy véli, ez adott esetben a vállalkozások érdekét is szolgálhatja. Példaként hozta fel, hogy Dániában is működnek hasonló nonprofit energiaszolgáltatók. Fenntartva, hogy a kormányfő rövid kijelentéséből még nem vonható le messzemenő következtetés, szerinte a témáról le lehet ülni tárgyalni.

– A távhőcégekre eddig sem volt jellemző a hatalmas haszon, tehát nonprofit elvű működésük nem okozna jelentős változást a működésben – érvel. Nyereségük szabályozott: az állam eszközeik arányában két százalékot engedélyez. A jelenlegi helyzet a szektor számára csak ennek mértékéig teszi lehetővé a hálózat fenntartását, a fejlesztő beruházások megvalósítását, illetve a tulajdonosi nyereségelvonást. A nonprofit működés akkor lehetséges, ha a szektor hosszú távú versenyképességének fenntartása és a beruházások fedezete biztosított.

– Ebben az esetben a piaci értelemben vett nyereségről, azaz a tulajdonosoknál jelentkező, a cégekből kivehető profitról akár le is mondhatnak – szögezte le Fekete Csaba. A távhőcégektől évente jelentős osztalékot szednek be önkormányzatok, ám erről a témáról most nem találtunk nyilatkozót.

NFM: „pontosan úgy kell érteni, ahogy elmondta”

Orbán Viktor közműszolgáltatások nonprofittá alakításáról tett bejelentését „pontosan úgy kell érteni, ahogy elmondta” – reagált lapunk konkrét lépések iránt tudakozódó kérdéseire az ügyben felelős Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, melynek vezetője, Németh Lászlóné élőben hallgatta végig a miniszterelnök felszólalását. A kormányfő teljesen egyértelműen megindokolta kezdeményezését – szögezi le a tárca, ahol úgy fogalmaznak: amikor válság van, és a közműszámlák kiegyenlítése sok embernek mindennapi gondot jelent, akkor világos, hogy ezzel éles ellentétben van, hogy a közszolgáltatást nyújtó cégek profittermelése hatalmas. A tárca és a kormány minden törvényes lehetőséget megragad, hogy az emberek hétköznapi nehézségeit csökkentse. Ezt szolgálta már korábban a rezsiköltségek befagyasztása – írják. Ebben a kontextusban kell értelmezni a miniszterelnök közszolgáltatásokkal kapcsolatos kijelentéseit is. A tárca és a kormány ennek a célnak az elérése érdekében meg fogja tenni a javaslatait és döntéseket fog hozni – zárult a lapunknak küldött válaszüzenet. Ennek kapcsán annyi mindenképp megjegyzendő, hogy a rezsiköltségek nem fagytak be: a központi közműtarifákat az Orbán-kabinet eddig évi egy alkalommal, az infláció szintje alatt, de emelte.