Az azonban már felkeltheti a valutaalap figyelmét, hogy a következő három évben mennyit költ majd a tulajdonos állam az új szolgáltató finanszírozására. Ez a becslések szerint hároméves távlatban 150 milliárd forintot is meghaladó tétel lehet, az induláshoz önmagában hatvanmilliárd forint szükséges. Ez pedig közvetve költségvetési kiadásnak tekinthető, hiszen a negyedik szolgáltató várhatóan az első három évben nem fordul nyereségbe, tulajdonosai pedig kivétel nélkül állami vállalatok.

A Magyar Posta 10, az MVM 45, míg az MFB (az MFB Invest révén) 45 százalékos tulajdonrészt birtokol az MPVI Mobil Zrt.-ben. AZ MFB állami bank, a másik két cég pedig osztalékfizetője a költségvetésnek. Mindaz a pénz tehát, amit elköltenek a szolgáltató beindítására, majd működtetésére, csökkenti a költségvetés bevételeit. Mindez pedig azért is érdekelheti a valutaalap képviselőit, mert a magyar kormány könnyíteni tervezi az MFB forráshoz jutását, amellyel számos hasonló projektet is finanszírozhat.

Az MPVI Zrt. jelenleg egy bírósági döntés következtében nem is használhatja a frekvenciáit, melyeket megnyert a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság árverésén. Két, már működő távközlési cég bíróságon támadta meg az árverés lebonyolítását, mert álláspontjuk szerint az törvénysértő volt. A perben a bíróság ideiglenes intézkedésként megtiltotta az MPVI-nek, hogy gyakorolja azon jogait, amelyet az árverésen megnyert.

A társaság mindeközben gőzerővel dolgozik. Úgy tudjuk, lényegében túl vannak a menedzsment és a felső vezetői kör összeállításán (noha a vezetők kilétét eddig nem hozták nyilvánosságra), s immár a beszállító partnerük kiválasztására készülnek. Mint korábban a cég képviselői elmondták, álláspontjuk szerint annak ellenére sem kötelezettek közbeszerzésre, hogy csak állami cégek a tulajdonosaik. Ugyanakkor hallani lehet arról is, hogy a már említett bírósági döntés miatt a beszerzések akadályokba ütköznek, ugyanis a beszállító jelöltek és a cégnek más szolgáltatásokat nyújtó partnerek elbizonytalanodtak. Ennek oka, hogy a cég alaptőkéje ötszázmillió forint, ami elég hamar elfogyhat. A tulajdonosok ugyan bármikor biztosíthatnak további forrást a cégnek, ám ezt alaposan mérlegelniük kell mindaddig, amíg nem születik meg a véglegesnek tekinthető döntés arról, hogy használhatja-e a frekvenciáit a cég. Erre a döntésre legkorábban szeptemberben kerülhet sor, s addig alighanem a belső roamingszerződések tárgyalásai sem kezdődnek el. (Amíg az új cég hálózata ki nem épül, a jelenlegi szolgáltatóknak szerződésben rögzített áron kell a negyedik cég rendelkezésére bocsátaniuk saját hálózatukat.). Ezért az iparágban arra számítanak, hogy „az állami mobilcéggel idén már nemigen kell számolni”.

Egyelőre nem ismert az sem, milyen néven fogják elindítani a szolgáltatást. A cégbírósági adatok szerint immár hivatalosan is bejegyezték, hogy az állami cég vezérigazgatója az a Schmidt Pál, akit korábban is e poszt várományosaként emlegettek. Az áprilisban felállt igazgatóság összetételében már a nyár elején változás történt, ezeket a napokban jegyezte be a cégbíróság. Távozott a testületből Tokai Magdolna, az MVM stratégiai igazgatója, helyére Téren Róbert, az MVM Net Zrt. vezérigazgatója került. Lapunk kérdésére mindezt az MVM azzal indokolta, hogy Tokai az előkészítésért felelt, ám a megvalósítás szakaszában már az MVM távközlési leányának részvétele – így a képviselete is – indokolt a cég igazgatóságában. Tokai Magdolna pozíciója az állami MVM-nél nem változott.

Nem úgy Majoros Sándor Lászlóé, aki közös megegyezéssel távozott az MFB Investtől, helyét a jogi és közgazdasági végzettséggel rendelkező Kulcsárné Takács Krisztina foglalta el a testületben, akit a távközlési iparágban eddig nem ismertek. Iparági forrásaink szerint a személycserék valódi indoka, hogy több szakember is kritizálta a cég stratégiáját és terveit. Majoros távozása kapcsán az MFB annyit közölt, hogy a munkatársuk saját kérésére távozott a cégtől. Az MPVI Mobil Zrt. kérdésünkre azt közölte, hogy az igazgatóság tagjai javadalmazás nélkül látják el e feladatukat.

500 MILLIÓ

AZ ÁLLAMI MOBILCÉG alaptőkéje 500 millió forint, ami hamar elfogyhat.

Az állami mobilcég indulásának bejelentésekor Kalmár István, az igazgatóság elnöke és Schmidt Pál, aki időközben vezérigazgató lett