Bérkompenzáció: Tévedésben vannak a dolgozók
A szervezet szerint az ellenőrzések kapcsán az elmondható, hogy az ellenőrzött munkáltatók nagyrészt eleget tettek az elvárt munkabéremelésnek (a NAV adatai szerint a versenyszférában az érintett cégek több mint 80 százalékában ez megtörtént). Általános tapasztalatként írtak arról, hogy a munkavállalók nincsenek tisztában azzal, a bérkompenzáció nem kötelező. Az alkalmazottak a felügyelő szervektől remélik, hogy ezt kikényszeríti a munkáltatójukból, ezért panaszt és közérdekű bejelentést is tesznek – derül ki a válaszból, ami azt sejteti, hogy sok bejelentés érkezhet a szervezethez.
A bérkompenzációval kapcsolatban a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt (Kehi) is megkerestük, miután egyebek mellett az egyházak által üzemeltetett intézmények ellenőrzését végezhetné a hivatal. Válaszukban arra hívták fel a figyelmet, hogy a vonatkozó kormányrendelet az egyházak közcélú tevékenységet folytató, nem költségvetési szervként működő intézményei tekintetében a Kehi részére a felhatalmazást adja meg a bérkompenzációs támogatás felhasználásának ellenőrzésére, de nem rendeli el annak lefolytatását. Így ezen ellenőrzés végrehajtásához mindenképpen szükséges a kabinet döntése. Erre azonban nem kapott utasítást a szervezet, így ilyen jellegű vizsgálatokat jelenleg nem is folytatnak – válaszolták.
Az NMH által említett egyik ágazat a kereskedelem, ahol lapunknak felemás eredményekről tudott beszámolni a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete (KASZ) az idei bérkompenzációs tárgyalásairól. A szakszervezettel kapcsolatban álló kiskereskedelmi cégeknek csak kisebb része – idetartozik a Spar vagy a Penny Market is – emelte lényegesen, a bérkompenzáció mellett az infláció szintjével is a dolgozók fizetését. Volt, ahol azonban a bérkompenzáció is csak részlegesen valósult meg, vagy éppen a KASZ szerint gyakorlatilag elmaradt, ilyenformán tavalyhoz képest jelentősen romlott az ágazat dolgozóinak reálpozíciója.
A kiskereskedelmi ágazat mintegy félmillió munkavállalója többségében megsínylette az egykulcsos adóra történő átállást, a KASZ becslései szerint az amúgy is alacsony fizetésű dolgozók az egykulcsos adó (pontosabban az adójóváírás megszűnése) miatt 8-10 ezer forinttal is kevesebbet kaphattak januártól. Ugyanakkor nemcsak a dolgozók, a munkáltatók számára is nehéz időszak a mostani: a hazai kiskereskedelem 2007 eleje óta súlyos recesszióval küzd, továbbá a kormányzat által bevezetett válságadók a nagy foglalkoztatók java részét veszteségessé tették. Így viszont az ágazat cégei zöménél a bérkompenzációt is éppen csak sikerült kialkudnia a szakszervezetnek.
A kiskereskedelmi piac legnagyobb szereplőjénél, a 22 ezer munkavállalót foglalkoztató Tescónál csak részeredményeket ért el a KASZ. A Tesco személyügyi igazgatója nemrég a Napi Gazdaságnak nyilatkozva elmondta: amellett, hogy változatlanul megmaradtak a dolgozók béren kívüli juttatásai, a cég az idén összességében 9,33 százalékos bérfejlesztést hajt végre. Ebből négy százalékot tett ki az a béremelés, amit a cég az egykulcsos adó okozta bércsökkenés ellensúlyozására költött. Bár a cég képviselője szerint a bérfejlesztést az érintett munkavállalói szervezetekkel közösen alakították ki, a KASZ azért nem teljesen elégedett azzal, amit elért. Buday Pálné KASZ-alelnök szerint a négyszázalékos béremelés csak részben fedezi az egykulcsos adó okozta jövedelemkiesést, azonban ahhoz, hogy a cég dolgozóinak a zöme megőrizhesse a tavalyi kereseti szintjét, további néhány százalék körüli béremelésre lett volna szükség.
A legélesebb vita jelenleg a szakszervezet és az Auchan között van, ahol a cégvezetés már tavasszal értésére adta a munkavállalóknak, hogy csak akkora béremelést tud adni, amekkorát a piaci helyzet számára lehetővé tesz. Márpedig – érvel az Auchan – a 2011-es évet 7 milliárd forintos veszteséggel zárta a cég. A szakszervezet szerint ellenben ott sántít a cég érvelése, hogy az Auchan közben felvásárolta a Cora hipermarket láncot, azaz a cég inkább terjeszkedésre költ, mint a dolgozói munkafeltételeinek a javítására. A KASZ úgy látja, hogy a dolgozók nemcsak bérkompenzációt nem kaptak, de április eleje óta a cég a béren kívüli juttatásokat is beépíti a bruttó bérbe, ám így összességében kevesebbet fognak kapni a dolgozók. Van olyan dolgozó, aki a korábbi, természetbeni juttatásainak így csak 60 százalékát látta viszont a fizetésében. Megjegyzendő, hogy a Tesco és az Auchan differenciáltan nyúlt a bérekhez, így az amúgy is szegényebb, lemaradott térségekben – például Borsod-Abaúj-Zemplén megye – valamelyest nagyobb mértékű volt a béremelés, mint Magyarország más területein.
Amikor a cég és a szakszervezet között megmerevedtek az álláspontok, a KASZ élőláncos demonstrációt szervezett az óbudai Auchan áruház elé, illetve nemrégiben levelet küldött az Auchant tulajdonló Mulliéz családnak az ügyben. A Metro áruháznál pedig sztrájkbizottság létrehozását helyezte kilátásba a szakszervezet. Úgy tudni, hogy a Metro azóta engedett, így a dolgozók megkapták a korábban vitatott cafeteriaelemeket is.
Nem szabnak ki bírságot
A visszamenőleges bérkompenzáció ellenőrzése nem egyszerű feladat. Az NMH jelezte: mivel nem kötelező ennek végrehajtása, ezért „csak” megállapítják adott esetben a jogsértést, ám nem kötelezhetik a cégeket a kompenzáció végrehajtására. Ezzel együtt azért a bérrendezés nem teljesítését „súlyos jogsértést megállapító bírsághatározatként” jegyzik, ám munkaügyi bírságot emiatt nem szabnak ki. Nyomtalanul azonban mégsem ússzák meg a vállalkozások. A határozatot ugyanis a Nemzeti Munkaügyi Hivatal által vezetett hatósági nyilvántartásban fel kell tüntetni.
