Járai levélben jelezte, hogy tudomása van róla, hogy az fb két tagja (Róna mellett Katona Tamásról van szó) tárgyalást kezdeményezett az IMF itt tárgyaló delegációjával. Közölte továbbá, hogy a felügyelőbizottság álláspontját ők nem képviselhetik, a tárgyaláson elhangzottak csak magánvéleménynek tekinthetők.

– Abban igaza van Járai úrnak, hogy nem képviseljük az fb álláspontját, abban azonban nincs, hogy magánvéleményt képviselünk. Különvéleményünk van – közölte Róna Péter, aki szerint ezt törvény biztosítja a tagok számára. Az erről szóló állásfoglalást – melyhez Róna szerint harmadikként csatlakozott Varga István is – tíz napja tárta a testület elé, rendkívüli ülésen, elektronikus formában. Azért tartották fontosnak ezt, mert szerintük a tranzakciós illeték kiterjesztése a Magyar Nemzeti Bankra ellehetetleníti az intézmény működését, törvénysértésre kényszeríti.

Róna Péter szerint egyrészt a magyarországi illetékszabályozás nem teszi lehetővé, hogy az MNB ilyen közterhet fizessen, ezért ha mégis ez történik, felvetődik a kérdés, hogy tudja elkönyvelni ezt a tételt. Ha viszont annak tekintjük a tranzakciós illetéket, ami valójában, azaz adónak, akkor azt kell tisztázni, hogy melyik adótörvény szerint vetik ki azt a jegybankra. Bizonyos műveletei után ugyan fizet áfát, de alapjában véve az intézmény nem adóalany – ahogy Róna szerint szerte a világban ez a helyzet a nemzeti bankok esetében.

De ha ez sem elegendő, akkor ott van még a friss MNB-törvény, amely kifejezetten tiltja, hogy a jegybank monetáris finanszírozást hajtson végre. Az fb-tag szerint márpedig az illetékfizetés esetén ez történne, még úgy is, hogy egy év múlva a jegybank emiatt keletkező veszteségét az állam megtéríti. A kifizetés forrása a monetáris politika függetlenségének megsértését feltételezi abban az esetben, ha a tartalékokat használnák fel erre a célra. Más esetben, ha a kéthetes kötvényt vásárló pénzintézetekre terheli az adót, akkor meg növeli a pénzkínálati halmazt, vagyis inflációt gerjeszt.

Az előterjesztést a rendkívüli ülésen leszavazták. Rónáék sérelmezték, hogy az ülésről készült jegyzőkönyv nem tesz említést az állásfoglalásról, ezért tájékoztatták Simor András jegybankelnököt, illetve az Európai Központi Bankot. Onnan pedig az EU-hoz és az IMF-hez is eljutott a rendkívüli ülés híre.

Felvetődött, hogy a kisebbségi véleményt megformáló tagok találkozzanak a képviseletekkel, erre kedden került sor az MNB épületében. A valutaalap részéről jelen volt Thanos Arvanitis misszióvezető és Irina Ivascsenko, a magyarországi képviselet vezetője, Barbara Kauffmann, az EU delegációjának vezetője, valamint az EKB egyik képviselője. Az MNB részéről viszont senki nem vett részt az egyeztetésen.

Kérdésünkre, hogy milyen véleményt fogalmaztak meg a delegáció tagjai az illetékkel kapcsolatban, Róna Péter úgy válaszolt, hogy „nincs olyan közgazdász a világon, aki ne gondolná azt, hogy ez a monetáris és fiskális eszközök szétválasztásának megsértése”. Arról azonban nem óhajtott nyilatkozni, hogy a találkozón elhangzott-e információ azzal kapcsolatban, milyen állásfoglalás várható az EKB-tól ez ügyben, melyen már dolgozik a bank.

Sajtóhiba

Járai Zsigmond a levele szerint a sajtóból értesült a keddi találkozóról. Ezzel kapcsolatban Róna Péter jelezte, hogy ő a Népszabadságon kívül mással nem beszélt erről, és az internetet átböngészve sem találta nyomát annak, hogy nyilvánosságra került volna a találkozó ténye – egészen Járai leveléig.