Orbán kétszáz éves programot hirdetett
Bod Péter Ákos szerint az elképzelés alapvetően nem elvetendő. – Én is örülnék annak, ha ekkora arányban lenne magyar tulajdon a bankrendszerben – mondta, de érzékeltette, hogy organikus módon ez nehezen fog menni. – Kétszáz év – mondta arra, hogy mennyi időbe telhet, mire ez a folyamat eljut oda, hogy a magyar tulajdonban lévő, minden szakmai, pénzügyi és egyéb feltételnek megfelelő pénzintézetek többségbe kerüljenek. Ehhez elsősorban tőkére lenne szükség, ám ez jelenleg nem látszik a piacon.
Az más eset, ha az állam jelenik meg tőkegyűjtőként a piacon, de ennek sincs realitása, mert érdemi részesedéshez is tízezermilliárdok kellenének, miközben néhány tízmilliárd forint előteremtése is nehézséget tud okozni a kormánynak. Végül marad a jogszabályi háttér módosítása, ami viszont Brüsszelben biztosan nem találna támogatásra.
A közgazdász azonban nem tart attól, hogy már most elakadnak a tárgyalások emiatt. – Mondatokat hallottunk, de a valutaalap konkrét programokat vizsgál, nem kívánságokat – jelentette ki a Népszabadságnak.
A szakembert arról is kérdeztük, hogy szerepel-e azon közgazdászok között, akikkel sajtóhírek szerint tárgyalni akar az IMF. Válasza szerint nem kapott eddig megkeresést.
Mellár Tamás szerint azonban igenis napirendre kerülhet a két téma a tárgyalásokon. Abban egyetért Bod Péter Ákossal, hogy az IMF csak szóban kifejtett szándékokkal nem foglalkozik a hitelkérelem elbírálása során, de nem is tőlük számít arra, hogy ezekkel az ügyekkel előhozakodnak, hanem a kormánytól. –Nem tartom kizártnak, hogy a tárgyalások egy pontján saját alkupozíciójuk javítása érdekében kerül elő a bankszférát és a közműcégeket érintő új javaslat – mondta lapunknak a közgazdász. Például akkor, amikor kiderül, hogy az IMF ragaszkodik az egykulcsos adó megváltoztatásához. A kormány ekkor bedobhatja az új elképzeléseket, abban bízva, hogy a valutaalap belemegy az alkuba, és mérsékeltebb elvárásokat fogalmaz meg az adópolitikával szemben, cserébe azért, hogy a kormány felejtse el a legfrissebb terveit. – A bejelentés időzítése, hogy pont a tárgyalások elkezdésének napján hangzott el, megerősíti bennem, hogy a kormány valójában nem is akar megállapodni a valutaalappal, csak időt akar nyerni. Tárgyalni fognak, amíg lehet, de az egyezség nem érdeke a kormánynak, mert azzal szűkül a mozgásterük – jelentette ki lapunknak Mellár Tamás.
Más szakértők is hasonlóképpen látják, szerintük a kormány arra vár, hogy kedvezőbbre forduljon a nemzetközi gazdasági klíma, és akkor megoldódnak a finanszírozási problémái, mert nem kell magas hozamokkal értékesítenie az államkötvényeket.
