Munkatársunknak a háttérben egy kormányzati forrás azt mondta, semmilyen konkrét tájékoztatást nem kaptak előzetesen arról, az IMF milyen feltételeket szab a tárgyalásokon. Viszont tanulmányozták az európai és az Európán kívüli IMF-hitelmegállapodásokat is, és az a konklúzió: a valutaalap a pénzéhez szeretne jutni, ezért arra figyel, hogy az adott ország költségvetési deficitje meghatározott szint alatt maradjon, illetve az adóbeszedés minél hatékonyabb legyen, a bevételek pedig minél magasabbak. Forrásunk ezek alapján úgy látja, a 16 százalékos egykulcsos személyi jövedelemadó, illetve a tranzakciós adó alkalmazása nem lehet tárgyalási alap. Ez szerinte belügy, az unióban legalábbis annak tekintik az adózást. – Arra tehet javaslatot az IMF, hogy esetleg ne egy, hanem két ezrelék legyen a tranzakciós adó mértéke, azt a kormány megfontolhatja – fogalmazott. Szerinte amit az IMF részéről más országok esetében kértek, azt Magyarország már vagy teljesítette, vagy más eszközökkel – válságadók, bankadó – jut a bevételekhez. A várakozások szerint ennek ellenére az egykulcsos adó lesz az egyik legkeményebb vitapont. Varga Mihály is több helyen megerősítette, hogy ebben a témában számít a valutaalap valamilyen kezdeményezésére, de szerinte a szervezetnek türelmet kellene tanúsítania: csak jövőre alakulnak ki az egykulcsos adózás végleges keretei, ezért csak akkor lesz érdemes majd megvizsgálni a tényleges hatásait.

Nem csoda, hogy haladékot kér a miniszter, eddig ugyanis elég ellentmondásos az „adóforradalom” eredménye. Amiért a kormány bevezette – a gazdaság élénkítése –, arra alkalmatlannak bizonyult, viszont a devizahitelesek végtörlesztéséhez való hozzájárulása kétségtelenül hasznos. Most arról kell meggyőzni az IMF küldöttségét, hogy az előttünk álló időszakban a gazdaság is profitálni fog az egykulcsos szja-ból.

A jövő évi költségvetésből azonban nem az derül ki, hogy horribilis összeg maradna az adózóknál, amit visszaforgathatnak a gazdaságba. A főszámokkal már rendelkező, de a zárószavazásra őszig váró büdzséjavaslat szerint idénről jövőre 34 milliárd forinttal csökkennek a bruttó szja-bevételek: 1574,3 milliárd folyik be 2012-ben, a rá következő évben pedig 1540,3 milliárd. Ezt a különbséget a nemzetközi szervezetek delegációi valószínűleg kevésnek tartják majd a gazdaság motorjának beindításához. A ciklus utolsó évében már azzal számol a kormány, hogy 84,7 milliárddal növekednek az szja-bevételek, aminek az okára szintén rá fog kérdezni az IMF. A kormány válasza minden bizonnyal az lesz, hogy a munkahelyek bővülése biztosítja majd ezt a bevételi többletet.

Említett forrásunk azt erősítette meg, hogy a magyar kormány nem szeretné lehívni a hitelmegállapodás során Magyarországnak biztosított pénzt. (Varga a hét végén úgy nyilatkozott, elképzelhető, hogy hozzá kell nyúlni a kerethez.) – Azért szeretnénk elővigyázatossági megállapodást, hogy az IMF és az EU ne tudjon beleszólni semmibe. A készenléti megállapodáshoz ugyanis szigorú feltételek és szakaszos, rendszeres IMF-kontroll társul – fedte fel a kormány lapjait nyilatkozónk. (Az IMF eddigi megnyilatkozásai szerint készenléti megállapodást kínál.) Nyilatkozónk kizárta, hogy őszre ne lenne aláírt megállapodás.

Pedig az esély nőtt. A kormányfő új ötletekkel állt elő: a bankrendszer tulajdonosai közt felerészben magyarokat akar látni, illetve a közszolgáltatást nonprofit alapokra akarja helyezni. Az elképzelések hideg zuhanyként érték a szektorokat.

Tárgyalásról tárgyalásra megy az IMF/EU-delegáció