Parragh László, az MKIK elnöke az utóbbi évtizedek legnagyobb mértékű, forradalmi gazdaságpolitikai lépésének nevezte a tervet, amely felvirágoztatja a hazai vállalkozói szférát. A tíz pont eredményeként 215 milliárd forinttal javul jövőre a kis- és középvállalkozói szektor jövedelmi helyzete, 1 százalékkal nő a hazai össztermék (GDP), 150-200 ezer kisadózó vállalkozás és összesen 1,4-1,7 millió munkavállaló járhat jobban. Parragh szerint a pénzforgalmi szemléletű áfafizetés bevezetését – amelynek lényege, hogy csak a már kézhez kapott áfát kell a vállalkozásnak befizetnie az adóhivatalnak – nem is kérték, de a „kormány még ezt a tabut is le merte dönteni”. Úgy becsülte, emiatt 80 milliárd forintos egyszeri adóbevételtől esik el a költségvetés. Arra kérte a kormányt, hogy a részletek kidolgozásakor ne engedje felpuhulni a programot.

Orbán Viktor kijelentette: szíve szerint már 2010-ben megvalósította volna a járulékok csökkentése révén versenyképességet javító tervet, de akkor nem volt érett erre a helyzet (bár a munkaadók, szakértők már akkor ezt sürgették). Hangsúlyozta: az ütemezés nagyon fontos, előbb az államadósság és a költségvetési hiány csökkentésében kellett eredményt felmutatni, s miután a piac, a befektetők ezt elégedetten nyugtázták, csak utána lehetett szó a járulékcsökkentésről (megfeledkezve arról, hogy közben az szja-csökkentéssel lemondtak 500 milliárd forintról, miközben annak remélt gazdaságserkentő hatása elmaradt). „Ennek most jött el az ideje, és kétségük se legyen felőle, hogy én ezt végig fogom vinni” – húzta alá. „Óriási nyomás alatt leszünk” –tette hozzá, utalva arra hogy a program 300 milliárd forintjára mások is szemet vetettek. „De készen állok, eltökélt vagyok, és arra kérem a vállalkozói szektor szereplőit, hogy segítsenek megvédeni a munkahelyvédelmi akciótervet” – mondta. Parragh biztosította a kormányfőt, hogy rajtuk nem fog múlni.

Az új gazdasági rendszert építő miniszterelnök két újabb célt is megfogalmazott. Az egyik, hogy a hazai bankrendszerben ötven százalék fölé kell emelni a hazai tulajdon arányát. Hogy ezt miként szeretnék elérni, arról nem ejtett szót, csak annyit tett hozzá, hogy nehéz harc lesz, és meg kell védeni az érdekeinket. – Unikális, egyedülálló lesz a régióban ezzel a magyar bankrendszer – hangoztatta Orbán. A másik meglepő kijelentést a közszolgáltatásokkal kapcsolatban tette: e szerint ki kell iktatni a rendszerből a profitszempontokat, magyarán az összes szolgáltatást nonprofit alapra kell helyezni: az energiaszolgáltatástól a vízszolgáltatáson át egészen a szemétszállításig. – Amikor a kormány olyan helyzetben van, hogy nem tudja kellő mértékben emelni a béreket, akkor az nem megy, hogy a közszolgáltatók eközben nyereséget termeljenek – utalt a kormányfő arra, hogy a magas közműszámlák kiegyenlítése sok embernek mindennapi gondot jelent. Részletekbe azonban itt sem bocsátkozott.

Orbán Viktor (jobbról a második) és Parragh László (jobbról az első) teljes egyetértésben