Orbán Viktor kormányfő keddi bejelentéséből nem derült ki, hogy milyen ismérvek szerint teljesülhet az 50 százalékos feltétel. Pedig a meghatározásra sokféle eszköz áll rendelkezésre. Mondhatja azt – bár ez nem életszerű –, hogy darabszámra jöjjön ki a feles magyar tulajdon. A Magyar Bankszövetségnek 47 tagbankja van, tehát 23,5 banknak kell ebben az esetben magyarrá válnia. Jelenleg 35 bankról mondható el, hogy teljesen külföldi tulajdonban van, vagy abszolút többségben vannak benne a határon túli befektetők. – A magyarrá válás történhet a jegyzett tőke, a saját tőke szerint, illetve a részvényesek útlevelének, intézményi befektető esetében székhelyének ellenőrzése által – mondta cinikusan az egyik bankár. De az is lehet, hogy a mérlegfőösszeg szerint, tehát a piaci részesedés alapján húznák meg a vonalat. Biztosat senki nem tud, mindenki a keddi bejelentésből értesült a legújabb kormányzati ötletről.

Felvetettük, hogy Orbán Viktor netán a folyamatban lévő IMF-tárgyalásokról akarja elterelni a figyelmet. A kormányfő hétfőn egy sajtótájékoztatón világossá tette, hogy a tárgyalások alatt nem fogják kielégíteni a sajtó kíváncsiságát, majd az egyeztetések végén állnak a nyilvánosság elé. Nem kizárt tehát, hogy az ettől függetlenül élénk sajtóérdeklődés (a neten az IMF-fel kapcsolatos hírek a legolvasottabbak közé tartoznak) leszerelése miatt dobta be ezt az ötletet a miniszterelnök.

– Ha így okoskodott, akkor meggondolatlanul tette – mondta erre egy banki forrásunk. A nemzetközi piacok nem fogják akceptálni a felvetést, s amíg nem kapnak hivatalos megerősítést arról, hogy valójában nem komoly a terv, hozamemelkedés várható, ami pedig gyöngíti a magyar kormány pozícióit az IMF-tárgyalásokon.

Amennyiben viszont tényleg komolyan gondolja a bankszektor tulajdonosi szerkezetének átrendezését a kormány, akkor az a kérdés, hogy milyen eszközzel tudja ezt megvalósítani. Pénze nincs a felvásárlásokra (akkora összeg, amire szükség lenne, nem is tudna rendelkezésére állni), a magyar tőke pedig szintén karcsú ehhez. – Demján Sándor próbál utat törni, de ezen a piacon szemmel nehezen észrevehető játékos – mondták forrásaink.

A kormány megpróbálkozhat a jogi szabályozáson keresztül is befolyásolni a tulajdoni arányokat, ám ez bizonyosan kiverné a biztosítékot Brüsszelben, illetve az Európai Központi Banknál, és akkor végleg lemondhatna a hitelről. Tehát ez sem tűnik járható útnak. Nem beszélve arról, hogy ez a folyamat nem hagyná érintetlenül a termelőszektorban tervezett beruházásokat sem: a külföldi befektetők egyrészt ragaszkodnak a bankjaikhoz, másrészt a jogbiztonság sárba tiprása elriasztaná őket Magyarországtól.

A legvalószínűbb, hogy Orbán a takarékszövetkezetek megerősítésére gondolt, s oda akarja terelni a hitelt kereső vállalkozásokat, ami valóban hozna némi piacátalakulást. Előbb-utóbb csak találnak egy olyan mutatót, amire ráhúzható az ötvenszázalékos kritérium.

Ha csak így nem

A hazai bankszektor tulajdonosi szerkezetében a magyarokhoz köthető jegyzett tőke aránya a PSZÁF március végi adatközlése szerint mindössze 8,5 százalékos, innen valóban gigászi teljesítmény lenne a megcélzott 50 százalék fölé kerülni. Gabler Gergely, az Equilor elemzője szerint a bankrendszer tulajdonosi szerkezetében jelzett kormányzati változtatási szándék nehezen elképzelhető és kivitelezhető. Ám ha azt nézzük, hogy a stratégiai döntések feletti magyar kontroll haladja meg a 50 százalékot, akkor ehhez már közel van a kormány. A piacvezető OTP Bank részvényesi széttagoltsága miatt a legfontosabb döntések a magyar menedzsment kezében vannak, s ha a Takarékbank és a takarékszövetkezetek is közelebb kerülnek az államhoz, akkor a cél könnyen elérhetővé válik – mondta érdeklődésünkre Gabler Gergely. (K. B.)