Kína lett az arany világpiacának legfontosabb szereplője, ma már minden negyedik unciát itt adják el. Az első negyedévben a globális igény 1097 tonna volt, ebből 255-öt Kínában használtak fel. A dobogó első helyét kibérelő India felhasználása 29 százalékkal 207 tonnára esett vissza, ebben a rúpia gyengélkedése mellett nagy szerepe volt az év elején megduplázott importvámnak, ami aranyrudaknál négy, ékszeralapanyagnál tíz százalékra nőtt. Az iparágnak a tiltakozó aranyművesek háromhetes sztrájkja sem tett jót. Kérdés, behozható-e a hátrány, mindenesetre az őszi esküvőszezon és az ahhoz kapcsolódó tradicionális „ékszerkényszer” segíthet ebben. Kínában a tőzsde és az ingatlanbefektetések befulladása miatt ismét beköszönthet az aranykor, és a felhasználás elérheti az évi ezer tonnát is. Az idei második negyedévben mérséklődni látszik az aranykereslet, amit Albert Cheng, az Arany Világtanács (WGC) térségi elemzője a Bloombergnek a dollár erősödésével magyarázott. Szerinte az átmeneti hatás ellenére az idén 13 százalékkal 870 tonnára nő a kínai aranykereslet. A rudak öntéséhez és az érmeveréshez szükséges mennyiség az idén csak 24 százalékkal lesz több, e célra 320 tonna is elég lesz. Ennél kisebb ütemben, 7,7 százalékkal 550 tonnára nő az ékszerkészítéshez szükséges alapanyag mennyisége.

Az Ázsia szempontjából meghatározó szingapúri árutőzsdén most az arany unciáját 1580 dollár körül mérik, ide ereszkedett le a nemesfém jegyzése a tavaly szeptemberi 1921 dolláros csúcsról.