Az eva nincs veszélyben
Tágra nyitja a kaput a kisvállalkozások előtt a kormány, amikor a meglévő „másféle” adók (a normál adózás mellett lehet az eva, az ekho és az átalányadó szerint is fizetni a közterhet) mellé még kettőt épít be az adórendszerbe: a kisadózó vállalkozások tételes adóját (évi hatmillió forint bevételig főállású vállalkozó esetében havi 50 ezer forinttal, mellékállású esetében 25 ezerrel megváltja az egyébként fizetendő adókat, kivéve az áfát) és a kisvállalati adót (évi 500 milliós adóalapig 16 százalékos adófizetést tesz lehetővé a legfeljebb 25 főt foglalkoztató cégeknek). Ez első olvasatra sokkal kecsegtetőbb, mint például a 37 százalékos eva.
Alapvetően nem tartja rossz elgondolásnak az új kisvállalkozói adókat Vámosi-Nagy Szabolcs, de a törvényjavaslatok alapján szerinte semmi nem veszélyezteti az eva jövőjét. – Azzal, hogy a kormány javaslata alapján az új törvények szerint kisadózó vállalkozásoktól származó számlát nem lehet költségként elszámolni a társasági adóban, máris kevésbé vonzó az új közteher. Így például a lapkiadó nem érdekelt abban, hogy a kisadózást válassza az újságíró – mondott egy példát lapunknak az adószakértő.
Pedig az adótételek közt lényeges különbség van: míg egy hatmilliós kisadózó vállalkozás tíz százalék adót fizet (50 ezer forint tételes adót havi átlag 500 ezer forint adóalap után), az evás 37 százalékot. Ráadásul ilyen bevételi határok között az alanyi áfamentességet is számításba lehet venni, ebben az esetben pedig számításaink szerint jobban jön ki a kisadózó vállalkozás: nettó száz forint után kilencven marad a zsebében, az áfával növelt bevétel szerint adózó evásnak pedig nyolcvan. Mégsem lehet nagy átvándorlásra számítani, mivel akiket megcéloztak a kisadózással, nagyobb költséggel dolgoznak, mint a szellemi tevékenységet végzők, ezért korábban sem feltétlenül érte meg nekik az eva.
Az átlag evás évi 5-6 milliós árbevételt vall be, s nem jellemző, hogy sok embert foglalkoztatna, ezzel együtt a kisvállalatok 500 millióig igénybe vehető kedvezményes adózása már inkább megfontolandó a számukra. A feltételek egyébként is nagyjából hasonlóak vagy rugalmasabbak, mint az eva esetében: például olyan vállalkozás is választhatja ezt az adózást, amelynek végrehajtható adótartozása van, de annak összege nem haladja meg a tízmillió forintot. Az evában a tartozás kizáró ok. Ott viszont az áfával növelt összeg után kell megállapítani az adót, ami növeli a nettó bevételt, míg a kisvállalati adónál szükség lesz arra, hogy számlákkal csökkentsék a fizetendő áfát. Vagyis költségekre kell szert tennie a vállalkozásnak. Az adó alapjának kiszámítása ellenben nehezebben követhető, mint az evában a bevételi nyilvántartás.
A kisadózó vállalkozások (tehát azok, melyek évi hatmilliós bevétel alatt vannak) számára beépít néhány korlátot a törvényjavaslat, ám ezek Vámosi-Nagy szerint nem fogják elriasztani az érintetteket. A tb-ellátásra való jogosultság havi alapját például 81 300 forintban állapítják meg, ami alacsonyabb, mint a minimálbér, s ebből következően – főleg ha megvalósul az egyéni számlavezetés a nyugdíjrendszerben – nagyon mérsékelt ellátást biztosít majd. Az adószakértő szerint azonban ebben a körben eddig sem volt jellemző, hogy komoly összeget jelentettek volna be a járulék alapjául: a kisvállalkozások több mint 40 százaléka veszteséges vagy nullszaldós. A törvényjavaslat azt is előírja, hogy az adóhatóságnak az adóév után, január 20-ig nyilatkozatban bevallott bevétel 60 százaléka lehet az az összeg, amit például egy jövedelemigazolás során a vállalkozó bemutathat, amikor hitelért fordul a bankjához (vagy amivel a vagyonosodási vizsgálat során igazolni tudja a jövedelmét). Ez évi hárommilliós bevétel mellett havi 150 ezer forintot jelent, ami egy komolyabb beruházás esetén elégtelennek bizonyulhat a hitelvizsgálat során. Vámosi-Nagy ezúttal is arra célzott, hogy ezek a vállalkozók eddig sem vallottak be számottevő jövedelmet, és ha szükség volt biztosítékra, akkor a magánvagyonukat ajánlották fel.
Rögös lesz a visszaút
Azt is megkérdeztük a szakembertől, hogy akkor most egyszerűbb vagy bonyolultabb lett-e az adórendszer az új adókkal. Válaszából kiderült, hogy egyáltalán nem lett átláthatóbb. Számításai szerint a kormányváltás óta 14 új elvonási forma jelent meg a közteher-viselési rendszerben, ezzel szemben hetet szüntetett meg a kormány. Más szakemberek arra hívták fel a figyelmet, hogy egyre specializáltabb körök jutnak kedvezményekhez. Ide vehetjük a munkahelyvédelmi akciótervet (amely a 25 év alattiak, az 55 év felettiek, a képzettség nélküliek, a kismamák foglalkoztatása után nyújt kedvezményt a munkaadóknak) is, és elmondható, hogy egyfajta zsákutcába kormányozza magát a kabinet, mert ha egyszer tényleg rászánja magát az adórendszer megtisztítására, akkor a megcélzott társadalmi csoportok ellenállása miatt nehéz lesz visszavonni a kedvezményeket.
