A tételes adózás esetében viszonylag könnyű a döntés, a kisvállalkozói adó azonban egyelőre elég bonyolultnak tűnik ahhoz, hogy egy cégvezető gyorsan el tudja határozni a váltást. Ráadásul ahogy telnek a napok, egyre több kérdés merül fel, s bukkannak elő a csöppet sem vonzó részletek. Például, hogy a tételes adó a helyi iparűzési adót nem váltja ki, illetve nem lehet elszámolni költségként a tételes adózótól vásárolt termékek, igénybe vett szolgáltatások árát. Mivel azonban még hátravannak az egyeztetések az érdekképviseletekkel, változhat a helyzet.

Fodrásztanuló gyakorlaton. A tételes adó inkább a lakossági szolgáltatásokat nyújtó cégeknek jó

A kormány kedden benyújtott, a munkavédelmi akciótervhez kapcsolódó törvényjavaslata két új, kisvállalkozásoknak szóló adót vezetne be. Az egyik a tételes adó, amit hatmillió forint árbevételig vehetnek igénybe az egyéni vállalkozók, kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti vagy közkereseti társaságok. Az adózás a bejelentést követő hónaptól kezdődik, és véget is ér, ha a cég túlszalad a bevételi korláton. A jogszabály szerint legalább egy adózót be kell jelenteni, aki után havi 50 ezer forintot kell befizetni. Az összeg tartalmazza a személyi jövedelemadót, a társasági adót, az egészségügyi hozzájárulást, az osztalékadót, a szociális adót, a szakképzési hozzájárulást. Az adózó ezzel valamennyi társadalombiztosítási ellátásra jogosult. Ugyanakkor a félállásban bejelentett tag, aki után havi 25 ezer forintot kell fizetni, semmilyen ellátásra nem lesz jogosult.

– A tételes adó csak részben lehet a 30 milliós értékhatárig, 37 százalékos adókulccsal igénybe vehető eva versenytársa, és elsősorban azok körében, akik kifejezetten a lakosságnak szolgáltatnak, illetve nincs sok elszámolható költségük, valamint kevés a bevételük – mondta lapunknak Zara László, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke. Azoknak a vállalkozásoknak, melyek például beszállítanak egy másik cégnek, már nem éri meg, hacsak nem kötnek valami külön alkut a partnerek. Mivel hatmillió forint árbevételnél a tételes adó összege évi 600 ezer forint, azaz a bevétel 10 százaléka, biztosan lesznek olyanok, akik megpróbálják beszorítani magukat a korlát alá – mondta az adószakértő. (Ha egy evás csak az evát befizeti hatmillió forint után, az több mint 2,2 millió forint adót jelent.) Zara László hozzátette, egyébként az egyéni vállalkozók már most is választhatják az átalányadózást, de eddig nem igazán éltek vele.

Vámosi-Nagy Szabolcs adószakértő az MTI-nek azt nyilatkozta, hogy mivel a tételes adó nem váltja ki a helyi iparűzési adót, ezért költséget is ki kell tudni mutatni, például az anyagköltséget, az alvállalkozói költséget és az eladott árukat. „Következésképpen már nem látom azt a könyvelési egyszerűsítést, amely lehetséges lenne” – mondta. Mivel azonban a tervezet még egyeztetés előtt van, ez változhat. Egy másik érdekességre hívja fel a figyelmet az RSM DTM adótanácsadó cég adóüzletág-vezetője legutóbbi blogjában. Hegedüs Sándor a törvényjavaslat módosító rendelkezései között fedezte fel, hogy nem lehet elszámolni költségként a tételes adózóktól kapott számlát. Ez azt jelenti, hogy velük a társasági adó alá tartozó cégeknek nem lesz érdemes szerződniük, vagy az árakat legalább 10 százalékkal alacsonyabbra kell kialkudni, mint az egyéb adózók esetében. A nemzetgazdasági tárcánál lapunknak elmondták: a feltétel beépítése az adónemmel kapcsolatos visszaélések – így a normál munkaviszony vállalkozási formában való kiszervezése, valamint a tételes adó alá tartozó vállalkozások által adott számlákkal való visszaélés – elkerülése érdekében szükséges. (Magyarul, ne lehessen vele úgy csalni, ahogyan az korábban az eva esetében gyakori volt: evás vállalkozások állítottak ki fiktív számlákat a társasági adó hatálya alá tartozó cégeknek.)

– Nagyjából 100-150 ezer kis- és mikrovállalkozás választhatja a tételes adót – erősítette meg Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke becslését Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetsége főtitkára. Hozzátette: amellett, hogy azok az evások áttérnek, akik beleférnek a hatmilliós korlátba, vélhetőleg lesznek olyanok is, akik a feketegazdaságból térnek vissza a legális szférába. Például egy nyugdíjas iparos, aki valamilyen szolgáltatást végez jelenleg feketén, havi 25 ezer forint befizetésével ismét teljesen törvényesen tevékenykedik. De a teljes állású 50 ezer forintos verzió is sokaknak vonzó lehet.

A kisvállalati adó is vélhetőleg sok cégnek jelent alternatívát, ám ennek eldöntése már sokkal nehezebb kérdés. Az a cég választhatja, amely legfeljebb 25 főt foglalkoztat, és évi 500 millió forintnál kisebb az árbevétele, melybe a kapcsolt vállalkozásokat és azok árbevételeit is be kell számítani. Az új adófajta a szociális hozzájárulási adót, a társasági adót, a szakképzési hozzájárulást és az osztalék után fizetendő egészségügyi hozzájárulást váltja ki, mértéke 16 százalék, az adó alapja pedig az „adózó pénzügyi vagyonának realizált változása és a személyi jellegű kifizetések korrigált együttes összege”, ami praktikusan a cég nyereségének és bérköltségének összege, de ennél azért komplikáltabb a helyzet.

– A tárgyévi mérlegre kimutatott pénzügyi vagyonból levonva az előző évi pénzügyi vagyont, akár negatív végeredmény is kijöhet, ha kevesebb a pénzem, mint tavaly volt. Senki sem tudja előre, hogy mennyi pénze lesz év végén, ezért elég nehéz tervezni ezzel az adóval – mondta Zara László. Illetve az is előfordulhat, hogy annak érdekében, hogy minél kevesebb adót kelljen befizetni, a cégek év végén felpörgetik a számlák kifizetését. Amellett, hogy nehezen tervezhető, a bérköltségek mellett számos egyéb tétel is csökkenti vagy növeli az adóalapot. Csökkenti például a felvett hitel, az adózó által nyújtott kölcsön, a kötvénykibocsátás, a tőkebevonás. Növelheti viszont, ha törleszti valaki az adózótól felvett hitelt, a tőkekivonás, az osztalékfizetés. Dávid Ferenc szerint míg az eva kiválóan számolható volt, a kisvállalati adó nem az. Egy bizonytalan jogszabályi környezetben, amelyben bármi megtörténhet, ez pszichésen visszatarthat tőle vállalkozókat.

Nem szaporodnak osztódással

– A két új lehetőség elsősorban azoknak a cégeknek szól, melyek vagy túl kicsik, vagy túl nagyok voltak ahhoz, hogy evázzanak, de ez utóbbi körből is lesznek olyanok, melyek az új adókat választják, mert az számukra előnyösebb – mondta lapunknak Lakatos Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége alelnöke. Arra a kérdésünkre, hogy a bejelentett intézkedések hatására elkezdődhet-e egy cégosztódási hullám, azt válaszolta, hogy bár elviekben ennek megvan az esélye, és egyedi esetek biztos lesznek, ugyanakkor ha az átszervezés kizárólagos célja az adóminimalizálás, akkor ahhoz az adóhatóságnak is lesz szava. Másrészt egy 50 fős cég esetén a szétválás még reális lehet, de nagyobbaknál inkább feltűnő és kényelmetlen. Továbbá a törvényjavaslat kiszűri a kapcsolt vállalkozásokat, így ez is gátja lenne egy ilyen folyamatnak.