Adóemelés fűti az inflációt

Júniusban a fogyasztói árak átlagosan 5,6 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban – derül ki a KSH adataiból. Amennyiben az adóemelések árgerjesztő hatását kiszűrjük, azaz az egy évvel korábbi adókkal és adókulcsokkal számolunk, akkor elméletileg 3,4 százalékos lenne az infláció. Mindez jól mutatja, milyen jelentős hatást gyakorolnak az árakra a kormány által javasolt és a parlament által megszavazott adóemelések és az újonnan bevezetett adónemek. Idén januárban például az áfa felső kulcsa 25-ről 27 százalékra nőtt, de emelkedett a cigaretta, az alkohol és a gázolaj jövedéki adója is (utóbbi a fuvarköltségeken keresztül járul hozzá az általános áremelkedéshez), az édességek, sós snackek, üdítők, energiaitalok esetében pedig a népegészségügyi termékdíj, ismertebb nevén a chipsadó okozott számottevő drágulást. Az előző év júniusához képest a szeszes italok, dohányáruk főcsoport inflációja volt messze legnagyobb, 13,8 százalék.

A jegybank háromszázalékos inflációs célját elvileg jövő év első felében kellene elérni, ám az említett adóemelések, illetve az azokat követő termelői-kereskedői-szolgáltatói áremelések miatt azonban legjobb esetben is csak 2013 végére, 2014 elejére lehet erre szintre leszorítani a pénzromlás ütemét – és akkor a kedden bejelentett, 2013-tól hatályos újabb jövedékiadó-emelések ár- és inflációgerjesztő hatásával még nem is számolhattak a jegybank júniusi prognózisának készítői. Ami biztos: a jegybanki alapkamat csökkentésében reménykedők számára a mai inflációs adat kijózanító hatású, ugyanis a tavaly december óta hét százalékon álló irányadó ráta szinten tartását vetíti előre. Az elemzők szerint az IMF-tárgyalások sikere esetén és nyugodt nemzetközi hangulatban szánhatja rá magát a jegybank monetáris tanácsa a kamatvágásra. Egyelőre azonban egyik feltétel teljesülésére sem mernek mérget venni.

Gárgyán Eszter szerint a beterjesztett jövő évi költségvetés kockázatai, a tranzakciós illeték beszedése körüli ellentmondások nehezítik a megegyezést az EU/IMF-párossal, mivel ezek az intézkedések a GDP másfél-két százalékának megfelelő lyukat üthetnek az amúgy 2,2 százalékos deficittel tervezett 2013-as büdzsén. S miután a kormány elutasítja a vagyonadót, kitart az egykulcsos jövedelemadó mellett, és nem hajlandó tovább faragni a szociális kiadásokból, így kevés mozgástere marad a megegyezéshez – véli a Citibank vezető elemzője, aki nem sok reményt fűz ahhoz, hogy az EU/IMF-delegáció jövő keddi látogatásán az informális egyeztetésen túl a büdzsét érintő vitatott kérdésekben is dűlőre tudnának jutni. A költségvetési kétségekkel kapcsolatos piaci nyomás fokozódása miatt csak az IMF-fel történő kiegyezés után, az év vége felé lehet szó kamatcsökkentésről – tette hozzá. Suppan Gergely az inflációs kilátások alapján látna lehetőséget egy nagyon óvatos és fokozatos kamatcsökkentésre, ám a továbbra is igen erős ár- és pénzügyi stabilitási kockázatok ezt nem engedik meg. Ezért az MNB csak akkor csökkentheti az alapkamatot, ha az IMF-tárgyalások lezárása után nemcsak az országkockázat mérséklődik jelentős mértékben, hanem a forint árfolyama is lényegesen erősödik, hozzájárulva az infláció további csökkentéséhez – közölte lapunkkal a Takarékbank vezető elemzője.

Gárgyán és Suppan egyaránt úgy véli, hogy az infláció nyár vége felé 5,8-5,9 százalékon tetőzik, onnan süllyed év végére öt százalék közelébe. Jövő évre Gárgyán 3,9, Suppan 3,6 százalékos átlagos inflációt vár, ami magasabb az MNB prognózisában szereplő 3,5 százaléknál, de alacsonyabb a kormány 4,2 százalékos becslésénél. Ennek a nyugdíjak megállapításánál is jelentősége van, ugyanis az öregségi ellátásokat a kormány prognózisában feltüntetett infláció alapján emelik jövő januártól.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.