Adóemelés fűti az inflációt
A jegybank háromszázalékos inflációs célját elvileg jövő év első felében kellene elérni, ám az említett adóemelések, illetve az azokat követő termelői-kereskedői-szolgáltatói áremelések miatt azonban legjobb esetben is csak 2013 végére, 2014 elejére lehet erre szintre leszorítani a pénzromlás ütemét – és akkor a kedden bejelentett, 2013-tól hatályos újabb jövedékiadó-emelések ár- és inflációgerjesztő hatásával még nem is számolhattak a jegybank júniusi prognózisának készítői. Ami biztos: a jegybanki alapkamat csökkentésében reménykedők számára a mai inflációs adat kijózanító hatású, ugyanis a tavaly december óta hét százalékon álló irányadó ráta szinten tartását vetíti előre. Az elemzők szerint az IMF-tárgyalások sikere esetén és nyugodt nemzetközi hangulatban szánhatja rá magát a jegybank monetáris tanácsa a kamatvágásra. Egyelőre azonban egyik feltétel teljesülésére sem mernek mérget venni.
Gárgyán Eszter szerint a beterjesztett jövő évi költségvetés kockázatai, a tranzakciós illeték beszedése körüli ellentmondások nehezítik a megegyezést az EU/IMF-párossal, mivel ezek az intézkedések a GDP másfél-két százalékának megfelelő lyukat üthetnek az amúgy 2,2 százalékos deficittel tervezett 2013-as büdzsén. S miután a kormány elutasítja a vagyonadót, kitart az egykulcsos jövedelemadó mellett, és nem hajlandó tovább faragni a szociális kiadásokból, így kevés mozgástere marad a megegyezéshez – véli a Citibank vezető elemzője, aki nem sok reményt fűz ahhoz, hogy az EU/IMF-delegáció jövő keddi látogatásán az informális egyeztetésen túl a büdzsét érintő vitatott kérdésekben is dűlőre tudnának jutni. A költségvetési kétségekkel kapcsolatos piaci nyomás fokozódása miatt csak az IMF-fel történő kiegyezés után, az év vége felé lehet szó kamatcsökkentésről – tette hozzá. Suppan Gergely az inflációs kilátások alapján látna lehetőséget egy nagyon óvatos és fokozatos kamatcsökkentésre, ám a továbbra is igen erős ár- és pénzügyi stabilitási kockázatok ezt nem engedik meg. Ezért az MNB csak akkor csökkentheti az alapkamatot, ha az IMF-tárgyalások lezárása után nemcsak az országkockázat mérséklődik jelentős mértékben, hanem a forint árfolyama is lényegesen erősödik, hozzájárulva az infláció további csökkentéséhez – közölte lapunkkal a Takarékbank vezető elemzője.
Gárgyán és Suppan egyaránt úgy véli, hogy az infláció nyár vége felé 5,8-5,9 százalékon tetőzik, onnan süllyed év végére öt százalék közelébe. Jövő évre Gárgyán 3,9, Suppan 3,6 százalékos átlagos inflációt vár, ami magasabb az MNB prognózisában szereplő 3,5 százaléknál, de alacsonyabb a kormány 4,2 százalékos becslésénél. Ennek a nyugdíjak megállapításánál is jelentősége van, ugyanis az öregségi ellátásokat a kormány prognózisában feltüntetett infláció alapján emelik jövő januártól.