Hiteltárgyalás: lista nincs, feltétel több is
Azért kezdjük meg az egyeztetéseket, mert azok feltételei létrejöttek, nem pedig azért, mert minden rendben van Magyarországon – mondta lapunknak egy bizottsági forrás a hiteltárgyalásokkal kapcsolatban. Emlékeztetett: a tárgyalások sikeres lezárásának feltételei még nem adottak, hiszen az Európai Bizottság nemcsak a jegybanktörvény módosítását szabta feltételül. Mint lapunk korábban megírta: Olli Rehn pénzügyi EU-biztos az év elején jelezte a magyar félnek, hogy a jegybanktörvény módosítása a tárgyalások megkezdésének feltétele, de meggyőzően kell kezelni a magyar igazságszolgáltatási rendszerre vonatkozó aggodalmakat is. A biztos annak idején kiemelte a sajtó szabadságának fontosságát is.
Nincs egyértelmű lista, mit szeretne látni a bizottság a tárgyalások sikeres lezárásához – mondta brüsszeli forrásunk, kitérve arra, ahogy José Manuel Barroso bizottsági elnök is jelezte: az ügy politikai kérdés is. Az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértőiből álló „trojka” küldöttsége július 17-én érkezik Budapestre. Forrásunk szerint megvizsgálják, tényleg adottak-e a feltételek: a gazdasági kormányzás és a politikai körülmények biztosítani tudják, hogy a program elérje célját. A három intézmény egyébként rendszeresen egyeztet egy munkacsoport keretében a magyar kérdésről.
A magyar kormány hitelkeretről szóló ellentmondásos nyilatkozatai miatt Brüsszelben van, aki a „török trükköt” emlegeti. 2008 októberében Ankara az IMF-hez fordult, hogy az segítsen átvészelni a gazdasági válság hatásait. A tárgyalások csaknem két évig húzódtak. Közben a dinamikusan növekvő török gazdaság – a lebegtetett egyezségnek is köszönhetően – ellenállt a krízis hatásainak. Időközben több hitelminősítő is felminősítette az ország besorolását. Az ankarai politikusok azon elképzelés alapján nem akarták megszakítani a kapcsolatot az IMF-fel, hogy önmagában a tárgyalások folytatása is bizonyos védelmet nyújt a viharos piaci körülmények között. Végül is Törökország 18 hónap után eredménytelenül, azaz hitelmegállapodás nélkül véget vetett a tárgyalásoknak.
A bizottsági forrásunk szerint azonban hiába mond Orbán Viktor mást Budapesten, mint Brüsszelben, szüksége van a hitelkeretre. – Ha kéri, kell neki. A programhoz komoly politikai elvárások kapcsolódnak, amelyeket senki sem akar magára vállalni, ha nem lenne szüksége a pénzügyi segítségre – fogalmazott a forrás, aki Olli Rehn szavaira hivatkozott, aki szerint sem az EU, sem a piacok nem hülyék, hogy pusztán a tárgyalásokra reagáljanak. Rehn magyar tárgyalópartnerei figyelmét is felhívta arra, hogy Orbán Viktornak tudomásul kell vennie, a hitelhez feltételek kapcsolódnak: azaz elengedhetetlen, hogy a trojka politikai javaslatait a kormányzat magáévá tegye.
A bizottság a hitelprogramhoz kapcsolódó elvárások terén feltehetően alapvetően a május végén nyilvánosságra hozott országspecifikus ajánlásokból merít, amelyeket a magyar kormány részben visszautasít. Ezek szerint fenntartható módon kellene a hiányt csökkenteni 2012-ben, s oldani kell az egyszeri intézkedésektől való függést (ilyennek tekintik például a bankadót). Az adók tekintetében a bizottság nekiment az egykulcsos adónak: azt javasolta, hogy Magyarország enyhítse annak negatív hatását az alacsony keresetűekre nézve, például úgy, hogy az adóterhek egy részét áthelyezik energia- és vagyonadó felé. A bizottság ajánlásai szerint erősíteni kellene a nők részvételét a munkaerőpia con a bölcsődei és óvodai férőhelyek számának növelésével. A munkahelyteremtésről szólva a bizottság szerint a közmunkaprogramban ösztönözni kell a tartós aktivitás elősegítését célzó elemeket.
Az üzleti környezet javítása érdekében a bizottság ajánlásai szerint csökkenteni kell az adminisztratív terheket, és stabil szabályozási környezetet kell biztosítani a befektetőknek. A bizottság utal a magyar kormány összefonódására bizonyos vállalkozásokkal, amikor azt ajánlja: biztosítsák, hogy a közbeszerzés és a jogalkotási eljárás ösztönözze a piaci versenyt. Kitérnek a plázastopra is (amit egyébként vizsgál a bizottság), azt ajánlva, a kormány hagyjon fel a nagyméretű kereskedelmi helyiségek építésének indokolatlan korlátozásával. A kedden a pénzügyminiszterek tanácsa által is elfogadott ajánlások azt kérik a magyar kormánytól, csökkentse az adószabályok betartásával kapcsolatos költségeket, és alkosson stabil, törvényes és nem torzító társasági adózási kereteket.
Az oktatásra kitérve a bizottság szerint végre kell hajtani a korai iskolaelhagyás visszaszorítása érdekében készült stratégiát, és biztosítani kell, hogy a felsőoktatás reformjának (amit az Európai Bizottság szintén górcső alá vett) végrehajtása során a hátrányos helyzetű csoportok oktatáshoz való hozzáférése javuljon. A bizottság a tömegközlekedés költséghatékonyabb átalakítását és a határokon átnyúló villamosenergia-hálózatok kapacitásának növelését javasolja, valamint a kormánynak biztosítania kell az energiaügyi szabályozó hatóság függetlenségét és a hatósági energiaárak fokozatos kivezetését is.
