Megsarcolják a pénzügyeket
A tranzakciós illeték alanya a pénzintézet: átutalás, beszedés és készpénzkifizetés után a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójának, készpénzátutalás esetén az azt teljesítő pénzintézetnek, a sárga csekkek befizetésekor a Magyar Postának, a készpénzfizetésre szóló csekk beváltása után a kibocsátó számlatulajdonos szolgáltatójának kell megfizetnie a közterhet. Csakhogy a szolgáltatók, vagyis a bankok, takarékszövetkezetek az illetéket valószínűleg továbbháríthatják majd ügyfeleikre, a számlakivonaton pedig feltüntethetik, hogy ez mekkora pluszterhet jelentett abban a hónapban, így mindenki tudni fogja, kinek köszönheti azt. Egy átlagos háztartás esetében a tranzakciós illeték néhány száz forintot jelent havonta. Egy vállalkozás, különösen egy jelentős, sok embert foglalkoztató, nagy pénzeket mozgató vállalat esetében ez már jóval nagyobb tétel, de a várakozások szerint a hatezres sapkának köszönhetően nem lesz annyira fájdalmas, hogy emiatt a cégek külföldre telepítsék számlaforgalmukat.
Nem kell tranzakciós illetéket fizetni a banki készpénzbefizetés, továbbá a bankközi és az értékpapír-piaci műveletek után. Az eredeti tervek szerint csak a pénzintézetek egymás közti tranzakciói után nem kellett volna fizetni, de ezt végül kiterjesztették a befektetési vállalkozásokra, alapkezelőkre és befektetési alapokkal kapcsolatos ügyletekre is, sőt a kapcsolt vállalkozások finanszírozására is, feltéve hogy a cégeknek ugyanaz a számlavezetőjük. Szintén nem illetékkötelesek az egy szolgáltatónál végzett, számlák közötti fizetési műveletek, ha a fizető fél és a kedvezményezett ugyanaz, és nem terjed ki az illeték hatálya a hitelek folyósítására sem. A kölcsönök törlesztésére azonban igen, ahogyan például az adók, járulékok befizetése után is kivetik az illetéket.
A jövő évi költségvetési törvényjavaslat még évi 300 milliárd forint bevétellel számol az illetékből, a mentesítések és a hatezer forintos sapka miatt azonban a várt bevétel 140 milliárd forintra csökkent. Ennek ellensúlyozására az illetéket kiterjesztették a főleg a központi költségvetés pénzügyi műveleteit kezelő Magyar Államkincstárra és a Magyar Nemzeti Bankra (MNB). Előbbinél az illeték nem terheli a nyugdíjcélú kifizetéseket és a családi pótlékokat, míg az utóbbinál az egynapos jegybanki betét és a kéthetes MNB-kötvény után kell fizetni. A kormány ezekkel együtt összesen 380 milliárd forint bevételt vár.
A kincstár, valamint az MNB a kéthetes kötvény és a Magyar Posta a sárga csekkek után ugyan szintén egy ezreléket fizet, de a terhelésnek nincs felső határa. Ahogyan nincs az egyhetes betétek esetében sem, ám ebben az esetben az illeték kulcsa 0,01 százalék. Simor András jegybankelnök szerint az MNB nem tudja és nem is akarja továbbhárítani a tranzakciós illetéket a bankokra, míg a kincstárnál egyelőre nem tudták megmondani, hogy átterhelik-e vagy sem.
A biztosítási adót az idén januártól, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításokra (kgfb) kivetett baleseti adóhoz hasonlóan a biztosítások díja után állapítják meg, különbség azonban, hogy míg az utóbbinak az ügyfél az alanya, és a biztosító csak beszedi és továbbutalja a terhet, addig az új adónál a biztosító az alany. A biztosítási adót a casco, valamint a vagyon- és baleset-biztosítások után vetik ki.
Míg a kgfb-nél az adó mértéke a biztosítás díjának a 30 százaléka, addig a cascónál a pluszteher 15, míg a vagyon- és baleset-biztosításoknál tíz százalék lesz.
Továbbra sem kell adót fizetni az életbiztosítások és a mezőgazdasági biztosítások után. Az indok mindkét esetben ugyanaz: az öngondoskodás erősítése. Ez utóbbihoz ráadásul az állam támogatást is nyújt. Nem terheli adó a viszontbiztosításokat sem, mivel a viszontbiztosításba adott állomány után az adót egyszer már megfizette az eredeti biztosító.
A biztosítási adóhoz azonban így is szinte mindenkinek „szerencséje” lesz. A vagyonbiztosítások közé tartoznak egyebek mellett a lakásbiztosítás, melyből jelenleg 3,1 milliót kezelnek a biztosítók, vagyis a 4,2 millió magyar háztartás döntő többségét érinti az új adó bevezetése. A Magyar Biztosítók Szövetségének adatai szerint a lakásbiztosítások éves átlagdíja 28 ezer forint, vagyis az erre kivetett új adó évi 2800 forint pluszterhet jelent az érintetteknek.
Casco-szerződésből közel 800 ezer van, s bár arról nincs adat, hogy ebből mennyi a lakossági és mennyi a céges, de az biztos, hogy az ezek után kivetett adó is sokaknak fájni fog. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének statisztikája szerint az átlagdíj évi 92 ezer forint volt 2011-ben. Ez azt jelenti, hogy egy átlag autósnak a biztosítási adó közel 14 ezer forintot jelent évente, ennyivel kell többet fizetnie a casco után.
Egyáltalán nem biztos azonban, hogy a terhek ennyivel nőnek majd. A kgfb-szerződések után kivetett baleseti adót a biztosítók teljesen lenyelték, a kgfb átlagdíját a tavalyi kampányban annyival csökkentették, hogy az ellensúlyozza az új terhet. A lakásbiztosítások és a casco piacát is évek óta kemény árverseny jellemzi, így elképzelhető, hogy a biztosítók legalább részben, például az új ügyfelek esetében, átvállalják a költséget.
Mindet azonban biztosan nem fogják. A biztosítási adó kivált ugyan két közterhet, a biztosítókat terhelő különadót és a tűzvédelmi hozzájárulást, az új teher azonban így is összességében 52 milliárd forint tehernövekedést jelent a biztosítási szektornak, amely a tavalyi évet 15 milliárdos adózott nyereséggel zárta.
