A trojka tréfálkozva figyelmeztetett, hogy nem fogom magam jól érezni az eurócsoport hétfői találkozóján – árulta el Jannisz Szturnarasz görög pénzügyminiszter, mit súgtak neki a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Központi Bank (EKB) és az Európai Bizottság Athénban vizsgálódó szakértői az euróövezeti pénzügyminiszterek találkozójával kapcsolatban. 

A zóna pénzügyi vezetői főleg annak a hírnek nem örülnek, hogy a választások miatt két hónapja teljesen leállt a 130 milliárd eurós mentőcsomaghoz fűzött reformok és megszorítások végrehajtása. Ráadásul Szturnarasz megismétli majd kormánya kérését, mely szerint három évig hosszabbítsák meg a programot és adjanak időt annak végrehajtására. Az eurócsoportnak Görögországgal kapcsolatban nemcsak ezt kell majd megvitatnia, hanem a pénzügyi támogatás újabb részletének utalását is. Nem kis falat a görög fogás a pénzügyérek hétfői menüjén, de egyáltalán nem a legnehezebb. Nem meglepetés, hogy az AFP hírügynökség a minap azt jelentette, július 20-án is szükség lesz egy rendkívüli eurócsoport tanácskozásra. – Döntések várhatóan most nem születnek – mondta egy uniós forrás a hétfői találkozóról.

A pénzügyérek előtt álló, a görögöknél is kényesebb ügy a spanyol bankrendszernek szánt mentőcsomag kidolgozása. Végleges csomagot és összeget nem várhatunk ettől a tanácskozástól (valószínűleg ez a napirendi pont tolódik át nagyrészt egy következő találkozóra), mert még továbbra is zajlik a sokadik auditálás. A tervek szerint hétfőn politikai megállapodás születik egy előzetes csomagról, amit aztán a tagállamok – a remények szerint még ebben a hónapban – el tudnak fogadtatni a saját parlamentjeikkel, politikai szereplőikkel. A pénzügyminiszterek megvitatják a Ciprusnak nyújtandó pénzügyi segítséget is. Uniós források szerint Ciprus és Görögország esetében augusztus végéig nem várható konkrét döntés a csomagokról.

Komoly politikai vita várható a június végi EU-csúcs eredményeinek kidolgozásával kapcsolatban is. Elvileg akkor olasz és spanyol nyomásra abban egyeztek meg az uniós állam- és kormányfők, hogy az európai mentőalap (aminek elvileg szintén hétfőn kéne működésbe lépnie, de nem fog) közvetlenül nyújtson segítséget a bankszektornak, vagy más ágazatnak, anélkül, hogy a pénz az államon keresztül csordogálna. Ennek feltétele, hogy az EKB részvételével felálljon egy páneurópai bankfelügyelet. A spanyolok esetében ráadásul a mentőalap lemondana az elsőbbségi hitelezői státuszról, azaz csőd esetén a többi hitelezővel együtt kell sorban állnia a pénzért, nincs privilegizált helyzete. A másik jelentős döntés szerint a mentőalap megvehetné prudens költségvetési politikát folytató államok kötvényeit.

A részletek azonban annyira kidolgozatlanok maradtak, és annyi maradt az ellentmondás, hogy az akkor áttörésként értékelt alkuval kapcsolatban ma már mindenki óvakodik egyértelműen fogalmazni. A csúcs utáni lendület elszállt. A hollandok és a finnek azóta jelezték, nem tudnak belemenni abba, hogy a mentőalap közvetlenül kisegítse a bankokat, és az elsőbbségi státuszról sem akarnak lemondani, vagy cserébe garanciákat kérnek. (Hasonlóan nyilatkozott Robert Fico, szlovák kormányfő is.) Az általános frusztrációnak adott hangot Herman Van Rompuy, az Európai Tanács állandó elnöke, amikor a múlt héten az Európai Parlamentben úgy fogalmazott, szerencsére a mentőalap szerződése lehetővé teszi, hogy két kis állam ne tudja blokkolni a többiek döntését.

Valóban, bizonyos esetekben elég lesz a minősített többség, de elég példátlan lenne, ha két, még AAA besorolású euróövezeti állam akaratát figyelmen kívül hagyják. A vita azonban annyiban elméleti marad, hogy az állandó mentőalap – melynek indulását júliusra tervezték – még nem állt fel. Az elmúlt egy hétben otthon komoly politikai bírálatokat kapó Angela Merkel német kancellár az EU-csúcs után pár órával kétharmados többséggel vitte át a mentőalap szerződésének ratifikálását a törvényhozás mindkét házán, de a folyamat ismét elakadt az alkotmánybíróságon. A karlsruhei testület kedden dönt arról, hogy az indítványoknak helyt adva felfüggeszti-e az EU-csúcs napján elfogadott törvények végrehajtását.

Így újabb késedelmet szenvedne az euróövezet válságának terjedését megakadályozni hivatott alap életbelépése. Merkel az EU-csúcsot követően – amelyen engedményeket tett olasz és spanyol kollégája felé – hatalmas belpolitikai nyomás alá került. A bajor CSU vezetésétől kezdve, a Bundesbank vezéréig, mindenki bírálta a kancellárt, mert utat nyitott az adósságok közösségivé alakulása felé. Bár a kancellár népszerűsége töretlen, nem elképzelhetetlen, hogy Merkel egy idő után bizalmi szavazásra kényszerül, hogy politikai támogatottságát megerősítse, egyértelműsítse.

Új típusú vezetés jön

Német–francia rotációs rendszerben vezethetik az euróövezeti pénzügyminiszteri tanácsot azt követően, hogy július közepén lejár a testület jelenlegi vezetőjének mandátuma – írta vasárnap a Der Spiegel. A német hetilap szerint Jean-Claude Junckert először Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter követheti az elnöki pozícióban, majd a hivatali idő felénél a francia kolléga, Pierre Moscovici veheti át az euróövezet legfontosabb gazdasági döntéshozó testületei között számon tartott tanács irányítását. A lap szerint a rotációs rendszer lehet a pozíció betöltése körül kialakult német–francia konfliktus kompromisszumos megoldása. A luxemburgi miniszterelnök amúgy létrehozása, 2005 óta áll a testület élén. Három, egyenként két és fél éves mandátumot töltött ki, de az utóbbi időben többször jelezte, hogy újabb megbízatást már nem vállal.