Dagad a Barclays-botrány
A bankok egymás közötti elszámolásában irányadó Libor-kamatlábról nemrégiben derült ki, hogy a nagy hírű bankház vezetésével napi gyakorlatként manipulálták a 2008-as globális hitelválságot megelőzően. Az egy hete zajló példátlan pénzügyi szappanopera elkerülhetetlenül lett a szokásos szerda déli kormányfői interpellációs félóra fő témája. Korábbi véleményét megerősítve David Cameron „felháborítónak” nevezte, hogy az egyszerű emberek, jelzáloghitelesek és kisvállalkozók fizettek a visszaélések miatt, amelyben egyébként számos más brit és amerikai bank is érintett. A kormányfő megismételte: az üzérkedők a büntetőjogi felelősségét is vizsgálni kell. Az alsóház csütörtökön dönt arról, milyen formát ölt az ügyben induló vizsgálat. Cameron gyors az alsó- és felsőházi tagok részvételével zajló procedúrában gondolkodik. Ed Miliband, az ellenzék vezére egy bíró irányítása alá helyezné a folyamatot. A konzervatív vezető kitért Diamond várható, akár 20 millió fontot is elérő végkielégítésére is: „megmagyarázhatatlannak” tartaná, ha a vezérigazgató és a Barclays más érintett vezetői jelentős bánatpénzzel és részvényopcióik megtartásával távoznának. A „vallatás” során azért kiderült, hogy a pénzügyi felügyelet eredetileg nem támogatta Diamond kinevezését. Az amerikai bankár elmondta: nem érezte úgy, hogy Paul Tucker, a Bank of England elnökhelyettese a 2008-as válság idején a Libor manipulálására próbálta volna rábeszélni. Az élőben közvetített meghallgatáson Diamond a nyilvánosság előtt „bocsánatot kért” a történtekért. George Osborne a The Spectator politikai hetilapban nyíltan megvádolta a 2008-ban regnáló munkáspárti kormányt, hogy benne voltak a visszaélésekben.
