Fejér megye elismeri az E-Star-tartozást, Veszprém nem
A Fejér Megyei Intézményfenntartó Központ a Fejér Megyei Önkormányzat szerződéseinek megöröklőjeként elismeri az E-Star Nyrt.-vel korábban kötött megállapodás alapján fennálló százmilliós nagyságrendű tartozást – értesültünk a felekhez közel álló forrásból. De fizetni nem tud. A megyei intézményfenntartás országos átszervezése során ugyanis a korábban a megye által kötött, nagyobb összegű szerződések teljesítéséhez szükséges forrásokat nem biztosították. Ám azok előteremtése zajlik.
Mindemellett a központ a – szociális intézmények fűtésére vonatkozó – szerződést magára nézve előnytelennek ítéli. Így kezdeményezik az újratárgyalást vagy a megszüntetést. Ezt elviekben az E-Star sem utasítja el. Sőt, Soós Csaba elnök-vezérigazgató szerint már elvi megállapodást is kötöttek, csak a másik fél még nem fizetett. Arra a képzeletbeli esetre vonatkozólag, ha esetleg télig mégse sikerülne megállapodni, a két félnek merőben eltérő elképzelése van. Egyes megyei szakemberek úgy vélik, ilyen esetben nem tudnának másik céggel szerződni, így az E-Starnak a következő télen is fűtenie kellene (lényegében tehát fizetség nélkül). Soós Csaba ezt a verziót határozottan visszautasítva kijelentette: ha nyáron nem lesz megállapodás, az E-Star télen nem fog fűteni. Értesüléseinket a megye illetékesei nem kívánták kommentálni.
Noha az E-Star szerint van lejárt követelése Veszprém megyével szemben is, ott ezt nem igazolták vissza. Horváth Mária, a Veszprém Megyei Intézményfenntartó Központ vezetője kérdésünkre kijelentette: nekik vagyonkezelési joguk van a céggel közös gazdasági társaságban lévő tulajdonosi részesedésük felett. Ez a vállalkozás biztosítja a fűtést és a melegvíz-szolgáltatást négy intézmény kilenc telephelyén. A cég felé a gázszolgáltatásból adódó fizetési kötelezettségeiknek folyamatosan eleget tesznek - szögezte le. Soós Csaba ennek kapcsán annyit kívánt megjegyezni, hogy a hőszolgáltatás tekintetében viszont vannak lejárt követeléseik.
A két eset némileg különbözik tehát Hódmezővásárhelyétől, ahol a város nem ismeri el az E-Star-követelés jogosságát, mindkét fél úgy véli, hogy ő mondta fel a szerződést és egyéb vaskos vádakkal is illetik egymást. A vitát a múlt hét elején a tőzsdén jegyzett - a napokban erőteljes árfolyamesést mutató - alternatív energiacég elnök-vezérigazgatója dobta be a köztudatba, utalva arra, hogy az önkormányzati-állami szféra fizetőképességét illetően országos szinten is drámai visszaesést tapasztalnak.
Alighanem ennek is betudható, hogy Vámospércs önkormányzata tegnap fizetett. Igaz, ez a tétel információink szerint eltörpül a cég állami-önkormányzati szférával szemben fennálló, összességében másfél milliárd forintos lejárt követeléséhez képest. A két fél közös megegyezéssel szerződést is bontott, július 15-ig elszámolást ígérve.
Fekete Csaba, a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének (Matászsz) elnöke ugyanakkor nem osztja az állami-önkormányzati szféra zuhanó fizetési hajlandóságával kapcsolatos vélekedést. A szakember – aki egyben az önkormányzati tulajdonú Főtáv vezérigazgatója – megkeresésünkre közölte: a szövetséget főként helyhatósági távhőszolgáltatók alkotják, így a magánkézben lévő E-Star – amely jellemzően nem táv-, hanem helyi kazánból szolgáltat hőt – nem tagjuk.
Arra a - megfogalmazása szerint - korábban jellemző gyakorlatra is felhívta a figyelmet, hogy az önkormányzati távhőcégek sokszor türelmet tanúsítottak a helyhatóság intézményeinek lejárt tartozásai iránt. Ám ez a tendencia „egyre inkább visszaszorul”, mert előtérbe kerül az a szempont, hogy a távhőcégek vezetőségének mindent meg kell tenniük a kintlévőségek behajtása érdekében.
Az elnök kifejtette: az ország és az önkormányzatok rossz anyagi helyzete ismert, de ennek változásáról, esetlegesen az állami intézmények tartozásának alakulásáról a szervezet nem vezet kimutatást. E tekintetben tipikus jelenségeket sem fenntartó, sem intézménytípus, sem az ellátás szerkezete szempontjából nem érzékel.
A távhőcégek jellemző gyakorlata amúgy is a minél nagyobb türelem - jegyezte meg. Már csak azért is, mert fogyasztóik túlnyomó többsége lakossági. Ha pedig egy háztömbben akár csak egy fogyasztó is fizet, a technológiai korlátok miatt az egész házat el kell látniuk. Ekkor a melegvíz-ellátás mérséklésével vagy megszüntetésével tudnak nyomást gyakorolni, de ilyen esetről is csak elvétve hallott. A lakások, iskolák fűtésének elzárásáról szóló téli hírek meglátása szerint túlnyomó többségükben a gázszolgáltatás felfüggesztésére voltak visszavezethetők.
Míg a Matászsz tagvállalatai esetében a nem lakossági fogyasztók aránya 10-15 százalék, a szervezet elnöke nem zárta ki, hogy az E-Starhoz hasonló hőszolgáltatók vevőinek nagy része inkább intézmény illetve cég. Így esetükben az adósságbehajtással kapcsolatos eljárások is különbözőek lehetnek.
Egy, a hasonló eseteket jól ismerő szakértő lapunknak úgy vélte: az utóbbi években valóban elszaporodtak az E-Staréhoz hasonló szerződések, mostanában pedig a nemfizetésből adódó viták. Ám ennek okai jóval összetettebbek annál, mintsem hogy szerződésszegést kiáltsunk vagy netán az korábban szerződő - állami részről ma már sok esetben pozícióban nem lévő - feleket korrupcióváddal környékezzük. Tény, hogy az energetikai felújítással és üzemeltetéssel kapcsolatos szerződések utólag valóban tűnhetnek a megrendelők szempontjából előnytelennek. Ám az önkormányzatok szempontjából előnytelen szerződések véleménye szerint elsősorban a helyhatóságok szakemberhiányára vezethetők vissza.
Az energetika bonyolult. Ha valaki nem ért hozzá, könnyű jégre vinni. Látszólag érthető képletek - kissé pontatlan vagy épp hiányzó - „szorzóiból” az eredeti tervekhez képest nagyságrendi eltérések származhatnak. Természetesen az a valószínűbb, amikor a „hazai pályán” mozgó energetikai cég fogadtat el a helyhatóságnak később kellemetlenséget okozó szerződést. De az is elképzelhető, hogy előre kiszámíthatatlan, netán pont az önkormányzat kérésére nem belekalkulált események, mint például válság, elvándorlás, meleg, sok szünnap, vagy éppenséggel egy lelkiismeretes karbantartó időközbeni távozása dobja meg a számlát. A feszültségek okát tehát a szakértő elsősorban az állami pénzekkel gazdálkodók - szerződéskötéskor nehezen bizonyítható, ám utólag mindenképp kibukó - hozzánemértésére vezeti vissza.
Az E-Starnál ennek kapcsán megjegyezték: a most fizetendő díjakat annak tükrében kell nézni, hogy a cég a szerződések szerinti önkormányzati beruházásokat saját forrásból valósította meg, így ahhoz akkor nem volt szükség közösségi befektetésre.
