Az EKB az IMF mellé állt
„Most már csak a naptárak és a repülőjegyek egyeztetésén múlik, hogy mikor kezdődhetnek a hivatalos tárgyalások” – fogalmazott az MTI szerint a miniszter, aki úgy véli, október közepére megszülethet a 15 milliárd eurós elővigyázatossági hitelmegállapodás. Az EKB elégedetten nyugtázta a jegybanktörvény tervezett módosításait, amelyekkel rendezik az MNB függetlenségével kapcsolatban felmerült legfontosabb aggályokat.
A Vitor Constancio alelnök által szignált állásfoglalás szerint minden jel arra utal, hogy a magyar kormány most készen áll a magyar jegybank intézményi függetlenségének tiszteletben tartására. A kardinális kérdésként kezelt – és Frankfurt által bírált – harmadik alelnöki kinevezés és a monetáris tanács két fővel történő kibővítése ugyan nem került ki a törvényből, de megnyugtatóan rendeződött azzal, hogy a kormány és a parlament illetékes bizottsága kötelezettséget vállalt arra, hogy a jelenlegi vezetés jövő márciusban lejáró mandátuma alatt nem változtat a jelenlegi rendszeren.
Ami a konkrétumokat illeti, a monetáris tanács és a jegybanki vezetés hatásköreit is megnyugtatóan választja szét a törvényjavaslat, így a stratégia megalkotása a tanácsnál, a végrehajtás a jegybanki vezetésnél marad. Ezzel elkerülhető, hogy a tanács közvetlenül rátegye a kezét a devizatartalékokra. Az EKB nem emelt kifogást az ellen, hogy az arany- és a devizatartalékot illető adatokat tíz évre titkosíthassa a jegybanki vezetés, ha azt indokoltnak látja.
A monetáris tanács tagjainak felmentésére vonatkozó szabályokat is az uniós joggal harmonizálva rendezi a törvényjavaslat. A lényeg: a tagok és a jegybanki vezetők idő előtti felmentése kétlépcsős procedúrává válik. Amennyiben vita kerekedik a felmentési javaslatból, akkor annak megalapozottságáról előbb a bíróságnak kell meggyőződnie, azután a jogerős döntés birtokában léphet a felmentésre jogosult szerv.
Vitatott kérdések is maradtak azért: az EKB továbbra is nyugtalanítónak tartja az MNB döntéshozó testületi tagjai javadalmazásának gyakori változtatásait. Utaltak arra, hogy a kétmillió forintos havi bérplafon bevezetése önkényes, egyeztetés nélküli lépés volt a kormány részéről. Álláspontjuk szerint a bérezésen csak az új kinevezések előtt lehet változtatni, menet közben ahhoz hozzányúlni nem szabad, mert azt nyomásgyakorlásként, függetlenséget sértő lépésként könyveli el az EKB. A rendezetlen kérdések körébe tartozik az MNB vezetőinek esküje is.
Az EKB a hogyan továbbról nem ejt szót, így az továbbra is kérdéses, hogy a vitás ügyekben ki mondja ki a döntő szót. Alapjában azonban elfogadhatónak tartják a módosítást. A bank külön üdvözölte, hogy a kormány a „hagyományokkal” szakítva ezúttal bevonta az egyeztetésekbe az MNB-t. Erre gyorsan ellenpéldát szolgáltatott a magyar kormány. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter javaslatáról ugyanis – amely szerint a pénzügyi tranzakciós illetéket vessék ki a jegybanki tranzakciókra is, durván százmilliárd forintot vonva el az MNB-től – a tervezett illeték új alanya csak a sajtóból értesült.
Nem hagyták szó nélkül: Simor András jegybankelnök levélben fordult Kövér László házelnökhöz, hogy illetékességből előzetesen kérje ki az EKB véleményét a kérdésben, ahogy ezt az uniós jog előírja. Elvileg az MNB-vel is fennáll az egyeztetési kötelezettség, de ezt az Orbán-kormány rendre figyelmen kívül hagyta. Hogy ez az új fejlemény mennyire változtatja meg a helyzetet az EU/ IMF-tárgyalások küszöbén, arra Szűcs Tamás, az Európai Bizottság magyarországi képviselet-vezetője érdeklődésünkre nem kívánt reagálni. Annyit mondott, hogy az előterjesztés tanulmányozása után tudják majd álláspontjukat kialakítani.
