Az egyik legfontosabb változás, hogy bár alapesetben továbbra is marad az egyezrelékes kulcs, de egy pénzügyi tranzakció után legfeljebb hatezer forintot kellene fizetni. Plafon nélkül fennállt a veszélye, hogy a nagyobb összegeket mozgató vállalatok a jelentős teher miatt külföldi bankszámlára terelik át a pénzforgalmuk, ami beláthatatlan következményekkel járt volna mind a hazai pénzintézetekre, mind a teljes magyar gazdaságra nézve. 

A cégek és a lakossági ügyfelek esetében további változást jelent, hogy a készpénzbefizetés után nem kell fizetni (ez azonban nem vonatkozik a sárgacsekkek postai befizetésére), amelynek a készpénzhasználat és így a feketegazdaság visszaszorításában lehet szerepe, mivel a készpénzfelvételt továbbra is terheli az illeték. Emellett a módosítás azt is tisztázza, hogy a csoportos beszedések és átutalások esetében az egyes fizetési megbízásokat külön-külön kell figyelembe venni az illetékkorlát szempontjából. A bankok azt is elérték, a kiküldött számlaértesítőkben feltüntethetik, hogy pénzügyi tranzakciók után mennyi illetéket kellett befizetniük, így a díjak emelkedésével szembesülő ügyfél tudni fogja, kinek köszönheti a drágulást.

A pénzintézetek szempontjából fontos, hogy teljes mértékben mentesítenék az illeték alól a bankok közötti műveleteket. Az eddigi elképzelés szerint csak a pénzintézetek egymás közti tranzakciói után nem kellett volna fizetni, de ezt most kiterjesztik a befektetési vállalkozásokra, alapkezelőkre és befektetési alapokkal kapcsolatos ügyletekre is, sőt a kapcsolt vállalkozások finanszírozására is, feltéve, hogy a cégeknek ugyanaz a számlavezetőjük – de az esetek döntő többségében ez nyilván így van.

A változások hatására csökken a költségvetés bevétele, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter tegnapi sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a jövő évre eddig tervezett 280 milliárd helyett így 140 milliárd forint folyhat be. (A bankadó is megmarad, és az eredeti terveknek megfelelően az idei felére, 60 milliárd forintra csökken.) Hogy a büdzsét ne kelljen áttervezni, a tranzakciós illetéket kivetik a kincstári körben végzett fizetési műveletekre, valamint a bankok által Magyar Nemzeti Banknál elhelyezett egynapos és kéthetes jegybanki betétekre is. A kincstári műveletek és a kéthetes betétek után egy ezreléket kell fizetni, és az illetéknek nem lesz maximuma, ahogy az egynapos betétek esetében sem, de ezeknél a kulcs egy számjeggyel kisebb, 0,01 százalék lesz. A miniszter elmondása szerint a két körből összesen 240 milliárd forint bevételt várnak.

Elemzők szerint azonban bizonytalan, hogy ezekből a forrásokból mennyi pénz folyhat be, az pedig még kétségesebb, hogy ebből mennyi lehet a költségvetés számára új forrás és mennyi az olyan tétel, amit az állam az egyik zsebéből tesz át a másikba. A központi költségvetés bevételei és kiadásai például a kincstári számlákon keresztül mennek (a nyugdíjak és a családtámogatás mentességet kapna az illeték alól), ahogyan az önkormányzatoknak járó összegek is, amiből nem lesz plusz bevétel. A módosítással azonban lehetőség nyílik például arra, hogy lecsípjenek az uniós támogatásokból, vagy az adó-visszatérítésekből.

Az MNB esetében megalapozottabbnak tűnnek a bevételi elvárások. A kéthetes jegybanki betét állománya az utóbbi időben átlag négyezermilliárd forint (az MNB legutóbbi, június 27-ei adata szerint 3948 milliárd forint volt), ez kéthetente négymilliárdot, éves szinten 96 milliárd forintot jelent a költségvetésnek. Az egynapos betét állománya jelentős mértékben ingadozik, de például májusban 3,2 ezer milliárd, júniusban (26-áig) 4,5 ezer milliárd forint fordult meg itt. Ez havi szinten – az alacsonyabb kulcs miatt – 320-450 milliót, egy év alatt 3,8-5,4 milliárd forintot jelent. A kérdés nem is ez, hanem az, hogy ki és hogyan fizeti meg ezt az évi százmilliárd forintot. Mivel a területet maga az MNB szabályozza rendeleti úton, elvileg megteheti, hogy továbbhárítja a terhet a bankokra, ám ezzel rontaná saját monetáris politikájának hatékonyságát. A másik lehetőség, hogy nem terheli át, az emiatt adott évben keletkező veszteségét viszont a törvényi előírások szerint a következő évi költségvetésből kell fedezni, vagyis az MNB megteheti, hogy a kéretlen plusz terhet egyszerűen visszaküldi a feladónak. (Nem árt figyelembe venni persze azt sem, hogy jövő márciusban lejár Simor András elnök és két alelnöke mandátuma.) Ezzel kapcsolatban Matolcsy tegnap egy kérdésre válaszolva azt mondta: mivel a jegybank teljesen független a kormánytól, ezért még csak sejtéseik sincsenek arról, hogy az MNB áthárítja-e a tranzakciós illetéket a bankokra. Kerestük az MNB-t is, de csak annyi mondtak, hogy egyelőre tanulmányozzák a benyújtott módosítót.

A tranzakciós illeték kiterjesztése a jegybanki betétekre meglepte a bankokat is. A Magyar Bankszövetség közleménye szerint a kormányzattal folytatott tárgyalások során ez a téma fel sem merült, így erről egyelőre véleményt sem tudnak mondani. Ami a többi módosítást illeti: a benyújtott módosító számos olyan elemet tartalmaz, amely megfelel a bankszövetség és a nemzetgazdasági tárca, valamint a pénzügyi felügyelet és az MNB közötti tárgyalások eredményének – fogalmazott a szervezet.