Az IMF igent mondott
Az IMF-hitel szempontjából kedvező üzenet érkezett tegnap Washingtonból: a lényeget tekintve a Nemzetközi Valutaalap vezetője, Christine Lagarde arról biztosította a magyar kormányt, hogy amennyiben sikerül elfogadni a jegybanktörvény módosítását, akkor nem lesz akadálya a tárgyalások elkezdésének. A hírre erősödni kezdett a forint, bár az emelkedés nem volt jelentős.
A levélből az is világossá vált, hogy a valutaalap megelégszik a kormány ígéretével, és nem ragaszkodik ahhoz, hogy a törvényszövegből végleg kikerüljön a monetáris tanács bővítése, illetve egy harmadik alelnök kinevezése. Korábban Orbán Viktor kormányfő és Rogán Antal, a parlament gazdasági bizottságának elnöke is arra tett ígéretet a hitelnyújtók felé, hogy a jelenlegi jegybankelnök, Simor András mandátumának végéig nem történnek újabb kinevezések. „A tervezett változtatások megfelelő választ adnak a legfontosabb aggályainkra” – tette egyértelművé az IMF álláspontját Christine Lagarde. A levélnek van azonban egy mondata, amely arra enged következtetni, hogy nem minden vitás ügy végére került pont a konzultációk során. Úgy tudjuk, a jegybanktörvény kapcsán az Európai Központi Bank részéről felvetették, hogy a jegybank elnökének miért nincs véleményezési joga a monetáris tanács új tagjának kinevezésével kapcsolatban. Ezt egyébként a minap Simor András is megemlítette egyik parlamenti meghallgatásán, jelezve, hogy ettől az MNB számára még elfogadható a törvénymódosítás.
Az IMF-levél megfogalmazása alapján biztosra vehető, hogy ezek a rendezetlen ügyek a valutaalap szerint sem lesznek gátjai a hivatalos tárgyalások elkezdésének, bár Lagarde arra biztatta a magyar felet (a válaszlevél címzettje Varga Mihály tárca nélküli miniszter, aki a hiteltárgyalásokért felel, illetve Simor András), hogy a következő időszakban szenteljen ezekre is figyelmet.
A parlament ülésterve szerint július 12-én, vagyis mához két hétre szavazzák meg a jegybanktörvény módosítását. Ezt követően elvileg akármikor elkezdődhetnek a hiteltárgyalások, de figyelembe véve az előkészítő szakaszt – a hivatalos tárgyalások elkezdése előtt a szakértői csapatok háttéregyeztetéseken ismertetik a felek álláspontjait, határozzák meg a tárgyalás kereteit –, valamint azt, hogy nyáron a szabadságok miatt lassul a munka, ősz előtt nem tudnak elkezdődni a konkrét megbeszélések. A befejezést pedig még nehezebb megtippelni: van olyan kormánytag, aki szerint pár hét alatt aláírhatják a szerződést, mások viszont nem zárják ki, hogy a megállapodás átcsúszik a jövő évre. Az IMF számára a 2013-as költségvetés lesz az egyik legfontosabb vitaalap, aminek a végszavazását rendszerint az év végén tartják. Szakértők szerint nem lenne meglepő, ha az IMF – óvatosságból – egészen addig várna az aláírással, hogy a már teljesen kész büdzsé ismeretében írhassa alá a hitelszerződést.
A kormány arra számít, hogy a megállapodás csökkentheti a költségvetés 2013-as kamatterheit. Erre eddig 1325,5 milliárd forintot terveztek, ami a megállapodással akár százmilliárdos nagyságrendben is csökkenhet, vagyis jó esetben ennyi rejtett tartalék lehet a bizonytalan makropályára alapozott költségvetésben. A valóságban ennél szerényebb lehet a megtakarítás, ugyanis csak az újonnan kibocsátandó papírok után fizethet majd kevesebbet a kormány.