Az Egyesült Államok önellátóvá vált, s miután nincs szüksége többé az orosz gázra, az északi sarkkörön túli, 20 milliárd dollár összköltségű Stockman projektbe sem száll be megrendelői oldalon. A francia Total és a norvég Statoil együttesen 49 százalékos részesedéssel bír a közös vállalkozásban, míg a Gazpromé a többségi tulajdon. A három cégnek át kell értékelnie a gigantikus beruházást, új részvényesek bevonásával osztania a költségeket és porítania a kockázatot.

A Gazprom kínjait növeli, hogy Kína is kezd saját lábára állni, s palagázlelőhelyei termelésbe állítása miatt egy új oroszországi gázvezeték szükségessége is kérdésessé válik –írta a Bloomberg.

A Gazprom számára a legnagyobb gond, hogy a palagázkitermelési technológia fejlődésével a világ egyre inkább függetleníteni tudja magát az orosz szállításoktól. Mi több, az Egyesült Államok, ahol a gázkínálat növekedése miatt tízéves mélypontra zuhant a termék ára, 2015-től már exportőrré lép elő. Húsba vágó probléma, hogy a világpiacon a gáz ára tartósan elszakadhat a referenciának számító kőolajétól – olcsóbb lesz –, s az ezzel járó extraprofittól is elbúcsúzhat a Gazprom. A magas olajárak miatt a cég tavaly 141 milliárd dolláros rekordforgalmat ért el, amit egyedül annak köszönhetett, hogy a Brent típusú olaj 13 százalékkkal drágult a piacon.