Mire ment el 500 milliárd forint?
A gyermekkedvezmények mértékét éves szinten 180 milliárd forintra teszik kormányzati szakértők, ez alapján tehát – elfogadva a magasabb, 500 milliárdos értéket – az adósáv átrendezése, illetve az egyetlen kulcsra váltás 320 milliárd forintot hagyott kint az adózóknál. Ez elsősorban a gyermektelen adózók jövedelmét kellett hogy gyarapítsa, de a gyermekesek sem csak az utódok utáni kedvezményen nyerhettek, hanem akkor is, ha jövedelmük alacsonyabb adó alá esett az átalakítások után, mint előtte volt.
Ez a 320milliárd lényegében megegyezik azzal az összeggel, amit most közölt lapunkkal a nemzetgazdasági tárca a fogyasztási hatásról. Hozzátették, hogy a többletjövedelem egy részét megtakarításra fordították az emberek. A szakminisztérium ugyanakkor arra hívta fel a figyelmünket, hogy a növekmény mögött részben a gazdaság kifehéredése áll: vagyis a hivatalosan látható fogyasztás bővült szerintük az egykulcsos adó által.
E hatás érvényesülését ugyanakkor megkérdőjelezi, hogy a dolgozók nettó jövedelempozíciójának változása a munkaadókat nem sarkallja arra, hogy a korábban feketén adott fizetést ezután bejelentett módon juttassák el a munkavállalókhoz. A foglalkoztató bérköltsége ugyanis nem változott az egykulcsos adó bevezetésével, legfeljebb kisebb bruttó béremeléssel is teljesíteni tudta az alkalmazott nettó fizetésemelési igényét – már akinél ez szóba jöhetett, mert számos munkahelyen a nettó érték megőrzéséért is komoly erőfeszítéseket kellett tenni.
A nemzetgazdasági tárca azt is állítja, hogy az szja átalakítása nélkül a fogyasztás volumenének visszaesése hozzávetőleg 1,8 százalékponttal lett volna nagyobb. Figyelembe véve, hogy tavaly 0,2 százalékkal csökkent a végső fogyasztás Magyarországon, megállapítható, hogy 2 százalék körüli visszaesés állt volna be a kormány szerint, ha nincs egykulcsos adórendszer.
Az adórendszer sikerességére vonatkozó egyértelmű bizonyítékként említik, hogy 2011-ben a háztartások fogyasztása (ami a teljes fogyasztás egyik komponense) 0,2 százalékkal emelkedett, amire utoljára 2006-ban volt példa, s a kiskereskedelmi értékesítések volumene négyévnyi visszaesés után szintén 0,2 százalékkal bővült tavaly. Mi tesszük hozzá, hogy idén az első negyedévben viszont 0,7 százalékos visszaesést jegyzett fel a statisztikai hivatal a háztartások fogyasztásában, ekkora csökkenésre pedig 2010 utolsó negyedéve óta nem volt példa. Az is igaz viszont, hogy a statisztika szerint tavaly 17 895,9 milliárd forint volt a háztartások tényleges fogyasztásának folyó áras értéke, míg egy évvel korábban 17 236,4 milliárd forint: a különbség 659,5 milliárd forint, amibe éppenséggel belefér az adóhatásra visszavezetett 325 milliárd. (Ezt megelőzően egyik évről a másikra csak 149 milliárddal nőtt a fogyasztás.)
A tárca egyébként vitatja, hogy a keresleti hatások vizsgálata fontos lenne az adóváltozások témájában, szerintük a kínálati hatásokkal érdemesebb inkább foglalkozni. Okfejtésük szerint a kínálat tartós elmozdulást okoz a növekedésben, míg a keresleti hatások csak ideiglenesek. Ezzel összefüggésben pedig levezetik, hogy a növekedést szolgálja, ha a munkavállalók az adócsökkentésből származó jövedelmüket megtakarítják, mert azzal javítják a fizetési mérleg egyensúlyát, illetve forrást teremtenek a vállalkozások számára.
Ugyanakkor ezzel több szakértő sem ért egyet: szerintük bővülés nélküli gazdaságban a megtakarítások nem jutnak el hitel formájában a vállalkozókhoz, így nem is tudják elősegíteni a növekedést.
Azzal a közkeletű megállapítással egyébként nem ért egyet a szaktárca, hogy a magasabb jövedelműek az adókiengedésből keletkezett többletjövedelmüket inkább megtakarítják. Azzal érvel a minisztérium, hogy ha hosszú távon nő a magasabb jövedelműek nettó keresete, akkor a többlet jelentős részét elfogyasztják, „hiszen a fogyasztási pályájuk tartósan magasabb pályára áll”. A megtakarítások dominanciája szerintük akkor lenne tapasztalható, ha a kedvezmények csak ideiglenes jelleggel jelennének meg az adórendszerben. Azt is vitatják, hogy a magasabb keresetűek elsősorban importból származó termékekre, szolgáltatásokra fordítanák a jövedelmüket. Ezzel azokra a szakértői figyelmeztetésekre reagáltak, amelyek szerint ez reális veszély, s így külföldi cégekhez kerül az adópolitika által kint hagyott jövedelem. Az NGM azonban másként látja: szerintük az egykulcsos rendszer nem elsősorban (!) a milliárdosokat juttatta többletjövedelemhez. Megemlítik, hogy közel 300 ezer forintos jövedelem felett mindenki automatikusan nyert az új adórendszeren, amely jövedelmi kategóriába tartozókat „semmiképpen nem nevezhetjük gazdagnak”. Az adókiengedés ellenben a középosztályt érte el, azokat, akik szolgáltatásokra egyáltalán képesek költeni. E szektor importtartalma minimális, sok embert foglalkoztat, és a válság által legsúlyosabban érintett iparág – írta a minisztérium.