Ez a bonus/malus rendszer, amihez hasonlóval kísérleteznek az egészségügyi biztosítási rendszerben az Egyesült Államokban. A tengerentúlon az ösztönzésen, azaz a jutalmazáson van a hangsúly. Ez a modell néhány hete a Közép-európai Egyetem és az UniCredit Bank közös konferenciáján hangzott el egy magyar származású amerikai professzortól.

Iwan Barankay, a Pennsylvania Egyetem oktatója példákkal illusztrálva beszélt a pénzügyi ösztönzők szerepének fontosságáról az egészségügyben. A konferencia az amerikai egyetemi kutatólaboratóriumok egyik legfontosabb vizsgálódási területét hozta el Magyarországra: hogyan lehet az emberek viselkedését úgy befolyásolni, hogy attól egészségesebben kezdenek el élni.

A lényeg, hogy a tudatosabb, előrelátóbb, kockázatokat mérlegelő emberi viselkedés nemcsak az egyén életében, hanem az egész társadalomra, sőt az egész gazdaságra jó hatással van. Barankay szerint az emberek általában nem foglalkoznak a jövővel, ráadásul a rossz szokások rabjai. Ezeknek a tulajdonságoknak a megváltoztatására, a helyes, egészségtudatosabb szokások kialakítására lehet eszköz az egészségbiztosítási rendszerben a pénzügyi ösztönzés.

Ettől Magyarország még fényévekre van: nemcsak azért, mert az egészségbiztosítási rendszerben nincs verseny, az egyetlen biztosító állami, hanem azért is, mert a kormányzati tervekből kiolvasható intézkedések egyelőre az ösztönzőket nem, csak a büntetéseket ismerik. Maradva a cukorbetegek példájánál: a magyar kormány jelenleg azon dolgozik, hogyan kötelezhetné többlet- (azaz büntető) pénzek megfizetésére azokat a betegeket, akik nem tartják be a kezelőorvos által előírt diétát, és nem mozognak eleget. Jutalmazásról egyelőre szó sincs.