Budapest Bank: közös felelősség

A pénzügyi oktatás évtizedeken át tartó mellőzése ahhoz vezetett, hogy generációk nőttek fel a kellő elméleti, gyakorlati ismeretek nélkül. A pénzügyigazdasági krízis nyomán egyértelművé vált, hogy a pénzügyi kultúra fejlesztése közös felelősség, azt mind az államnak, mind a versenyszférának kulcskérdésként kell kezelni.

Az egyensúly megteremtéséhez azonban elengedhetetlen a fogyasztói attitűd megváltozása, az egyén felelősségének elismerése is. A magyar alap- és középfokú oktatásból mindeddig szinte teljesen hiányzott a pénzügyi, gazdasági ismeretek oktatása. Erre jó lehetőséget nyújthat a 2013-ban induló új Nemzeti Alaptanterv.

Az utóbbi években a versenyszféra szereplői már felismerték, hogy az immár generációs problémának tekinthető gazdasági, pénzügyi ismerethiány pótlását nem lehet áthárítani csupán az államra vagy a civil szervezetekre. Különösen fontos ez a bankszektor esetében, amellyel szemben jelentős bizalmi válság alakult ki, aminek nagyrészt ez az ismerethiány áll a hátterében. Éppen ezért a pénzügyi piac szereplői fokozták erőfeszítéseiket a pénzügyi kultúra fejlesztése érdekében.

A Budapest Bank jó példájával megelőzte a jelenleg érzékelhető törekvéseket. Immár 25 éve nyújt segítséget a lakosság számára a pénzügyi, gazdasági folyamatok megértésében. A „Budapest Bank az Oktatásért és a Magyar Pénzügyi Kultúráért” Alapítvány két évtizede támogatja a hazai és határon túli pénzügyi, közgazdasági oktatás fejlesztését, és eddig közel 125 millió forinttal járult hozzá mintegy 600 intézmény, szervezet ez irányú munkájához.

A magyar lakosság 2009 óta tájékozódhat olvasmányos, érthető formában a pénzügyi világról a bank MOST! magazinjából, amely útmutatóként is szolgál mindazoknak, akik szeretnék tudatosabban kezelni pénzügyeiket. A vállalkozónők igényeinek megfelelően kialakított „Dobbantó, Budapest Bank – pénzügyekről nőknek” kezdeményezés a nők pénzügyi, vállalkozói ismereteinek bővítését célozza.

Az immár harmadik évébe lépett program keretében a bank tréningeket és szakmai klubeseményeket szervez, amelyek a vállalkozás sikeres működtetéséhez vagy fejlesztéséhez szükséges ismeretek elsajátítása mellett hatékonyan segítik a résztvevők közötti kapcsolatépítést is.

A Magyar Nemzeti Bank és a Pénziránytű Alapítvány által létrehívott Mindennapi Pénzügyeink program szektorszintű kezdeményezéshez a Budapest Bank is csatlakozott, és a program keretében megjelenő cikkek témáinak feldolgozását szakértői önként segítik. A Budapest Bank eddigi törekvéseit a szakma olyan rangos díjakkal ismerte el az elmúlt években, mint a Mastercard – Az Év Bankja versenyen 2010-ben és 2011-ben is elnyert „A pénzügyi kultúra fejlesztése terén legaktívabb bank” cím.

Provident – hiszünk a tudásban

Nyugaton a cégektől elvárják, hogy közösségi célú támogatásokkal is bizonyítsák elkötelezettségüket a társadalom iránt. A Provident Családi Kasszasikerek programja ígéretes pozitív példa.

Egy 1200 fős mintára alapozott felméréssel nemrég azt kutatta a Provident, milyen társadalmi problémára várnak leginkább megoldást a megkérdezettek. Az eredmény: 53 százalékban a munkakereséshez szeretnének támogatást kapni az érintettek. A munkához jutást gazdasági ismeretekkel is könnyíteni lehet – mondja Hajna Csongor, a pénzintézet CSR-vezetője.

Ha a polgárok értik, hogyan működik a gazdaság, akkor könnyebbenmegtalálják benne a saját helyüket, és ez olcsóbb folyamat, mint mesterségesen munkahelyeket teremteni vagy segélyeket folyósítani. A Provident felkérésére a Corvinus egyetem által 2010-ben készített elemzések szerint azonban a magyar fiatalok 77 százaléka nem érti az alapvető pénzügyi folyamatokat és fogalmakat, és például mindössze egytizedük tervez megtakarítást.

1000 oldal munkafüzet

A Provident által 2008-ban indított Családi Kasszasikerek pénzügyi öngondoskodás program a tájékoztatásra épül. Egyfelől komplex tananyagot dolgoztak ki, amelyben olyan témák szerepelnek,mint például az egészségbiztosítás, nyugdíjtervezés, bevételek és kiadások egyensúlya, a THM (teljes hiteldíjmutató) magyarázata.

Az ismereteket az interneten közzétett több mint 1000 oldal munkafüzet, családi költségvetési naplók révén terjesztik. Ezen túl az önkormányzatok számára meghirdetett pályázatokon keresztül lehetővé teszik helyi programok indítását. Az elmúlt négy évben több mint 50 projektben fejlesztették tovább – klubfoglalkozásokon, különböző fórumokon – ismeretterjesztő akciójukat, amelyekhez a szükséges anyagi fedezetet ugyancsak a pénzintézet biztosította.

Kapcsolati háló

Az elmúlt két-három évben a szakmai partnerekkel, elsősorban a Pénziránytű Alapítvánnyal és a szociális, illetve oktatási szakemberekkel folytatott műhelymunkák során ismertük fel, hogy milyen nagy jelentősége van a gazdasági és pénzügyi nevelésnek az iskolákban – hangsúlyozza Hajna Csongor. Egyre nyilvánvalóbbá vált az is, hogy a gazdasági ismeretek oktatásához új szövetségeseket kell keresnünk, olyan alapítványokat, civil szerveződéseket, akikkel az erőinket egyesítve hosszútávú eredményeket érhetünk el közösen.

Nyári táborok

Nem csak az osztálytermekben lehet és kell tanítani, ezért örülünk az olyan kezdeményezéseknek, mint például az ELTE Bibó Kollégium állampolgári nevelés nyári táborai, melyeket a Provident is támogat, és ahol egy külön modulban játékos körülmények között is elsajátíthatják a gyerekek a gazdaság és gazdálkodás alapjait.

A Provident most egy sajátos kapcsolati háló létrehozását szorgalmazza, amelyben szövetségesei lehetnek mindazok, akik ugyancsak évek óta dolgoznak a gazdasági ismeretek oktatásáért az iskolákban. Közös törekvésük, hogy a Nemzeti alaptantervben jelentőségéhez méltó hangsúlyt kapjon ez az új tantárgy”, mert - ahogy a Provident szakértője megfogalmazta - "a gazdasági és pénzügyi nevelés egy újra felfedezett növekedési faktor az ország számára."

Hosszú távú befektetés

Az ING Bank 2011-ben felülvizsgálta társadalmi felelősségvállalási koncepcióját. Ekkor döntöttek úgy, hogy a pénzintézet a gazdasági ismeretek terjesztésére koncentrálnak. Végiggondoltuk, miként tudnánk leginkább segíteni az ország problémáinak megoldásában úgy, hogy a legnagyobb hozzáadott értéket tudjuk előállítani – mondja Igaz Zoltán kommunikációs igazgató.

 – Korábban mi is azt a hagyományosnak mondható módszert követtük, hogy részt vettünk gyermekintézmények, iskolák felújításában. Munkatársaink festettek, mázoltak, gletteltek, bútorokat javítottak, a bank pedig anyagilag is hozzájárult a fejlesztésekhez. Rájöttünk, hogy olyan támogatást kell nyújtanunk, ami a pénzen kívül a szellemi tőkénket is kamatoztatja az ország javára.

A holland anyavállalat tapasztalatain alapuló észrevételeivel segítette összeállítani a magyarországi fióktelep dolgozói által kidolgozott tananyagot. A budapesti iskolákból közvélemény-kutatás alapján választották ki azt a hat osztályt, amelyben – az ING munkatársainak 20 fős csapata – rendszeres foglalkoztatást tart. A program első szakaszában 170 diák – a legfogékonyabbnak ítélt 13–15 éves korosztálytól kezdve – játékos formában sajátítja el a pénzügyi ismereteket. Az ING Bank nemcsak a program folytatását, hanem fejlesztését is tervezi a következő évekre.

A Pénziránytű iskolahálózat

A négy éve működő, immár országos hálózat eredményessége okán érdemes megemlíteni, kik is vesznek részt a hazai oktatásnak ebben a reformtörekvésében. A kezdeményezést a Magyar Nemzeti Bank indította el 2008-ban a Magyar Bankszövetség és a Diákhitel Központ közreműködésével. A Pénziránytű Alapítvány együttműködő partnerei a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Szövetsége, a Junior Achievement Management és a Közép-európai Brókerképző.

2010-ben az alapítvány egyesült az Öngondoskodás Alapítvánnyal, így gyakorlatilag a hazai pénzügyi szektor valamennyi tagjának támogatásával működik az iskolahálózat. A hálózatba pályázat útján kerülhetnek be az iskolák, amelyek az alapítványtól szakértők által részletesen kidolgozott tananyagot, eszközöket kapnak, s mintegy százezer forintos kezdő támogatást ahhoz, hogy elkezdhessék a pénzügyi tantárgy bevezetését.

A Pénziránytű hálózatához ma több mint 90 középiskola tartozik, ami közelebbről annyit jelent, hogy mintegy 2800 diáknak oktatják a pénzügyi ismereteket. Ahol a tantervbe nem lehet beilleszteni az új tárgyat, ott szakköri foglalkozásként, tanidőn kívül tartják meg az órákat.

Cseppbena tenger? Az ország középiskoláinak számához viszonyítva valóban csak „csepp”, amit a hálózat létrehozásával 2008 óta elért az alapítvány. De legalább már van egy olyan modell, amelyre alapozni lehet a fejlesztést. Nagyszerű pénzügyi szakértők által kidolgozott, elektronikusan is hozzáférhető tananyagok vannak, a szemléltető oktatáshoz pontosan kimunkált metódus, letölthető-kinyomtatható könyvtár, a pedagógusok tréningjéhez szükséges szakanyag áll rendelkezésre.

Ha a hazai közoktatás döntéshozói úgy határoznának, hogy a magyarországi képzést az európai szinthez kívánják igazítani a gazdasági ismeretek elsajátításában, olyan alapokról indulhatnak, amelyre már építeni lehet. Nem elölről kell kezdeni a munkát, csupán folytatni, amit a pénzügyi szféra szereplői megkezdtek.

Új tantárgyat oktatnak egyetemisták

A Fiatal Autonóm Közgazdászok Társasága (FAKT) a Corvinus egyetem fiatal hallgatóinak önkéntes társulásából jött létre. Saját tapasztalataikból tanulták meg, hogy milyen kevéssé készítik fel a középiskolák diákjaikat az alapfokú gazdasági ismeretekre. Ez adta az indítást ahhoz, hogy jelentkezzenek a rangos tanácsadó cég, a PwC Magyarország Másokról szól – 2011 őszén első ízben kiírt – pályázatára.

A dobogós helyezés biztosította a hátteret ahhoz, hogy a fiatal egyetemisták megvalósítsák elképzeléseiket. A FAKT CSR-projektjének résztvevői pályázatukban vállalták, hogy kidolgoznak és bemutatnak egy 45 perces multimédiás, középiskoláknak szóló prezentációs anyagot, amelyet kiegészítenek az alapvető pénzügyi, gazdasági ismeretekről szóló nyomtatott kiadvánnyal is.

Az előkészítés járt talán legnagyobb nehézséggel – mondják el a FAKT képviselői. Nem gondolták volna, hogy a budapesti iskolák tanári kara olyan nehezen fogadja be az új tantárgyat, mint az a valóságban kiderült. A kötött tantervekbe nemigen lehetett beilleszteni az új tárgyat, így többnyire az osztályfőnökön múlott, hogy saját munkatervük átcsoportosításával befogadják a pénzügyi órát.

Több mint 40 budapesti iskolát kerestek meg, s végül 10 helyen, 19 osztályban sikerült idén, az év elején megkezdeniük a rendhagyó oktatást. Közel 600 diákjuknál viszont már annál lelkesebb volt a fogadtatás. Az órákon a pénztörténettől kezdve szó esett a kötvénypiacok működésén át a hitelezési gyakorlatilag számos olyan témáról, amelyekről eddig a média szórványos közvetítéseiben – s talán otthoni szülői párbeszédekben – hallottak.

A FAKT 76 tagja közül 20-an vállalták a rendszeres óraadást, de már most, az iskolaév végén többen jelezték, szívesen részt vállalnak jövőre az önkéntes tanári szerepben. A tervek szerint 2012 őszétől megpróbálják újra megostromolni a budapesti iskolákat, hogy a jelenlegi 10 helyett újakat kapcsoljanak be.