A pálinkaforradalom bukása
Az Európai Bizottság csütörtökön felszólította Magyarországot, hogy szüntesse meg a pálinka részleges jövedékiadó-mentességét. A magyar szabályozás értelmében fejenként évi ötven literig nem kell jövedéki adót fizetni a háztartások vagy a szeszfőzdék által személyes használatra előállított pálinka után. (Ez a mennyiség tiszta szeszben értendő, ami 50 fokos pálinkára átszámolva 86 litert jelent.) Brüsszel azzal apellál, hogy az alkoholtartalmú italok jövedéki adóját uniós jogszabály harmonizálja. Az irányelv alapján Magyarország a bérfőzdékben előállított, személyes fogyasztásra szánt pálinkára irányadó jövedékiadó-mértéket legfeljebb 50 százalékkal csökkentheti évi 50 literig, vagyis a jelenlegi tarifák szerint ekkora mennyiség után 59 ezer forint kedvezményes jövedéki adót kellene leróni, szemben a jelenlegi nullával.
Magyarországon 2010 szeptembere óta szabadon, adómentesen főzhet otthon vagy főzethet bárki 50 liter gyümölcspárlatot. A törvénymódosítást sok kritika érte, sokan a pálinkapiacot féltették, de kiderült, hogy egyre többen – élve a lehetőséggel – a bérfőzdékben főzették le ezt a mennyiséget. Font Sándor, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának fideszes elnöke, a Gyümölcspálinka-főzők Egyesületeinek Országos Szövetsége vezetője korábban a Népszabadságnak elmondta, hogy a törvény hatálybalépése óta eltelt időszak bebizonyította: ez a lehetőség nem formálta át a hazai szeszpiacot. Úgy véli, hogy tízezernél nincs több legális kis főző a gyümölcstermelőknél. Az viszont jelentős változás, hogy lehetőséget kapnak a hobbipálinkafőzők, hogy a kert gyümölcseiből adómentesen, legálisan készíthessenek a család számára itókát.
Időközben kiderült, hogy a bérfőzők lettek az új szabályozás nyertesei, ugyanis korábbi munkájuk megsokszorozódott, hiszen adó nélkül már azoknak is megéri kifőzetni a gyümölcsöt, akik korábban kuktákban és más házilagosan barkácsolt készülékekkel próbálkoztak. Halász Róberttől, a Magyar Szeszipari Szövetség és Terméktanács igazgatójától megtudtuk, hogy tavaly a bérfőzők 5,8 millió hektoliterfok, zömében adómentes házi pálinkát főztek le, míg a kereskedelmi főzdékben 830 ezer hektoliterfok készült. Ha feltételezzük, hogy a házi készülékeken évente – az ismerősök számára készített pálinkaadagot is számítva – másfél-két millió hektoliterfok pálinka főtt le, akkor kiderülhet, hogy a magyarországi egy főre jutó éves pálinka mennyisége meghaladja a másfél litert, aminek kétharmadát az adómentes rész adja. Ha igazak a számok, akkor érthető a versenysemlegességet féltő brüsszeli figyelmeztetés.
Halász egyébként azon a véleményen van, hogy a tiszta piaci viszonyok érdekében a pálinkafőzetésnek egységes kell hogy legyen a szabályozása, ahogy ezt a uniós csatlakozási szerződésben megfogalmazták.
Magyarország nem kívánja módosítani a vonatkozó törvényt. A Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint a pálinkafőzés történelmi hagyományok alapján kétségkívül a magyarság kulturális örökségének része, Magyarország pedig – hasonlóan más uniós államokhoz – biztosítani akarja e hagyomány fennmaradását. Ezért teremtette meg a kormány – a bérfőzési szeszadó lényegi eltörlésével – a házi pálinkafőzés szabadságát. Ezzel Magyarország nem kíván többet – közölték –, mint ami megillet több uniós tagállamot, így például Ausztriát, Németországot is.
